Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

5. Az V építési periódusra a XV század második fele és a XVI. század első fele között kerülhetett sor. Ekkor a templom déli hajója elé a ma is álló előcsarnokot építették. Nem elképzelhetetlen, hogy az előcsarnok és a torony együtt épült, így a kettő egy egységes IV periódust alkotna. Mivel azonban erre semmiféle bizonyí - tékunk sincs, egyelőre külön átépítéseknek vesszük őket.

6. AVI. periódusba az 1740-es évek végének átépítéseit soroljuk.

Ekkor épült ki a templom mai északi hajója és sekrestyéje, melyet a Szent András kápolna, illetve az attól keletre álló épületrészek elbontása árán húztak fel. Továbbá ekkor egy karzatot is építettek a templom Ny-i végében, melyet az 1970-es évek helyreállításai során bontottak el.

7. Mivel az 1970-es években az épület jelentős átalakításon esett át, melynek során egyrészt kívül-belül új külsőt kapott, másrészt pedig elbontásra került a XVIII. századi karzat, úgy véljük, a templom ezen átalakítások által nyert mai formáját a VII. periódusnak nevezhetjük.

Utószó

Semmiképpen sem szeretnénk persze kijelenteni, hogy az általunk felállított periodizáció minden részletében helyes, mivel a fenti oldalakon többször mutattunk rá arra, hogy sok kérdésben nem adható pontos válasz. így pl.: az I., J. és S. szelvényekben talált falcsonkok, falrészletek rendeltetése és datálása jelenleg még megoldhatatlan probléma, csakúgy, mint az, hogy vajon pontosan milyen szentélyt építhettek az 1330-as években.

Jelen dolgozat legfontosabb célja az, hogy szélesebb szakmai és laikus rétegek előtt is újra köztudatba hozza a gyöngyöspatai plébánia67