Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
1. Mindezen falakat egyszerre húzták fel; ám ebben az esetben az N. szelvényben talált oltár (ld. 25. kép) biztos, hogy későbbi építésű. Ennek a következtetésnek egyszerű oka van: amennyiben ugyanis az oltárt úgy építik, hogy közben még áll a 6. árokban feltárt, a III. periódus falához kapcsolódó É-D irányú fal, akkor a keleti helységben (mely valószínűleg sekrestye lehetett) egész egyszerűen nem lehetett volna elférni. 2. Másik lehetőségként elképzelhető, hogy az oltárt is ekkor állították fel. így azonban - az előbbi indoklás alapján - a 6. árokban talált falat még egészen biztosan nem húzták fel, hogy az oltárhoz hozzá lehessen férni; hanem a feltételezett Szent András kápolna keleti oldalától egy - minden bizonnyal nem teljesen egyenes - falat húztak a K\18. árokban talált falig. Eszerint e fal nyugati csonkját találták meg a K\6. árokban. így viszont nem sekrestye, hanem egy oldalhajó jött létre, keleti végében egy mellékoltárral. 3. Előbbi egy másik verziójaként, harmadik lehetőségként azt vethetjük fel, hogy esetleg a sekrestyében, illetve a 6. árokban talált falak épültek csak együtt, északon egy ma már elbontott közös fallal. A helység valószínűleg sekrestyeként funkcionálhatott. Később aztán a 6. árokban talált falat részben vagy teljesen lebontották, és ekkor építették meg azt az ÉNY-DK irányú falat, ami a K\6. árokban került elő, és ami a K\18. árokhoz csatlakozhatott. így egy mellékhajó jött létre, amiben ekkor építhették meg a mellékoltárt. 25. kép: Oltár alapja az N. szelvényben 60
