Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
a XV századon belül. Mármost, ha fel - tételeznénk, hogy a torony a szentéllyel és a déli hajóval együtt épült, akkor elvileg a déli hajó nyugati fala, illetve a torony déli falának egységesnek kellene lennie. Ám épp ezt cáfolta meg a déli hajó nyugati, illetve a torony déli falának csatlakozásánál nyitott K\2. szelvény: itt ugyanis bizonyossá vált, hogy a torony és a déli hajó fala nincs kötésben egymással (24. kép), azaz valószínűleg nem egy időben épültek. A későbbi építésre utalhat a to - ronynak a templom hajóitól eltérő tájolása is. A fenti felsorolásból jól látszik, hogy a szentély nem keltezhető a XV századon belül pontosabban. Kizárólag a déli hajófal északi oldalán levő falfestmény alapján feltételezzük, hogy Zsigmond uralkodása idején készülhetett. Ez alapján ezt az egységesítő átépítést, azaz az új déli hajó és a szentély építését a XV század első harmadára tehetjük. Mivel a torony fala nincs kötésben a déli fallal, ezért azt későbbi időszakra tehetjük, véleményünk szerint a XV század közepe tájára (talán épp a husziták fölött aratott győzelem után építették volna?). Új sekrestye A korábbiakban megállapítottuk, hogy a mai sekrestye Ny-i részén olyan alapfalakat tártak fel, melyek a szentély alapozására épültek rá. Amennyiben ezt az elméletet tovább visszük, azt mondhatjuk, hogy a korábbi kutatás általi III. periódusba feltételezett sekrestye falait ekkor elbontották, és helyükre ekkor húzták fel az I., IL, O. és N. szelvényekben, illetve a K\5. és K\18., 6., 10., 11. árkokban talált falakat, vagy legalábbis azok egy részét. Három lehetőség képzelhető el: 24. kép: Falelválás a K-2 árokban 59
