Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
Aklin, illetve Diósdon is; korukat pedig Siklósi Gyula tipológiája alapján a XIV-XV század fordulójára tehetjük.90 De hasonló típusok ismeretesek a XV század közepéről-második feléről Vajdahuny adón, Márkusfalván, Jánosréten, illetve Pozsonyszentgyörgyön is.91 A párhuzamok időbeli eltérése arra mutat, hogy e típus már a XIV század végétől ismert, és még a XV század végén is építenek ilyeneket. A déli fal keleti ablakának párhuzamai hasonlóan tág időhatárokat mutatnak. Ilyen, egymás felé növekvő halhólyagos formájú ablak ismeretes pl.: Sárközújlakból 1400 körül, de még Ráckevén is, 1517-ből.92 E típus használatát több másikkal egyetemben (az ún. Jellegzetes XV századi müformákkal”) a XIV század végétől a XVI. század elejéig keltezte Siklósi Gyula.93 Az ablakok tehát nem keltező értékűek; összességében azt mondhatjuk róluk, hogy a XIV századtól a XV század végéig szinte bármikor épülhettek; s csak annyit jelenthetünk ki róluk, hogy mivel vágják a XV század első harmadára keltezett falfestményt, csak a század ké - sőbbi időszakában készülhettek. De, hogy azon belül mikor, jelenleg eldönthetetlen. A déli hajó keleti falának vizsgálata A fenti részekkel akár befejezettnek is tekinthetnénk a IV periódus vizsgálatát; ám a déli hajó keleti falát érdemes alaposabban megvizsgálnunk. Ha egy pillantást vetünk a Lévárdy-féle periodizációra, azt látjuk, hogy a déli hajó keleti vége nem egyszerre épült annak többi részével, hanem csak később, a déli előcsarnokkal együtt, az általa meghatározott VII. periódusban, 1500 körül húzták fel. Addig Lévárdy Ferenc szerint itt - a déli hajó sokszögzáródásának - megfelelően - egy 90Siklósi 1998. 134. Rajza: Kőrácsos ablakok 14. 13. kép. 91 Siklósi 1998. 134. Rajza: Kőrácsos ablakok 23. 5. kép. 92Siklós 1998. 183. Rajza: Kőrácsos ablakok 25., 12. kép. 93 Siklós 1998. 139. 55 I I
