Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

ÉK-DNY irányú fal állott.94 Habár erről részletesen sehol sem írnak, ennek az elméletnek valószínűleg az adhatott alapot, hogy valóban feltártak egy ÉK-DNY irányú falat a déli hajó keleti vége alatt. Azonban az ezeket ábrázoló fotók, illetve az ásatás összesítő alaprajza e részt tekintve rendkívül nehezen értelmezhető. A feltehetően itt készült fotó bal felső részén (16. kép) valóban látszik egy ferde vonalú fal; ám az, hogy ez feltétlenül egy sokszögű záródású hajófalat alkotott volna az S. és i. szelvényekben feltárt falakkal (ld. 13. és 14. kép), az véleményünk szerint nem bizonyítható.

Vizsgáljuk meg most a jelenleg álló falak falszövetét az ásatási fotók alapján! Amennyiben a templommal eddig foglalkozóknak volt igazuk, úgy a déli hajónál két helyen: déli falának K-i szakaszán, illetve keleti falának É-i, szentélyhez kapcsolódó oldalán falelválásnak kellene mutatkoznia. Ha azonban megfigyeljük az e részekről készült fotókat (ld. 17. és 19. képek), azt látjuk, hogy a déli hajó déli homlokzati fala látszólag egységesnek tűnik. Keleti falánál, a szentély becsatlakozásánál sem mutatkozik egyértelműen falelválás nyoma, és ilyesmi a homlokzat felmérési rajzán sem látszik. Viszont ha azt feltételezzük, hogy a déli hajó keleti, illetve a szentély déli fala között nincs falelválás, egyben azt is jelenti, hogy a ma is álló déli hajófal és a mai szentély együtt kellett, hogy épüljenek.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy e fotók nem tekinthetők teljes értékű bizonyítékoknak. Ebben közrejátszik egyrészt az

19. kép: A déli hajó keleti fala

9*Lévárdy 2008. 17. oldalon található periodizációs alaprajz szerint.

56