Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

korábbinak kellett lennie, mint a déli fal mai keleti ablaka; egész egyszerűen azért, mert túl közel helyezkedik el hozzá. Ha a déli fal ablakaival egyszerre épült volna, akkor teljesen logikátlan lett volna elhelyezkedése. E kérdés megoldását - mint rendszerint a többiét is - ismét csak egy hitelesítő kutatás adhatná meg számunkra.

Vizsgálatunkat folytassuk az e falon található ablakokkal. Ezekről korábban úgy vélekedtek, hogy a XV század második felében, utólagosan építették őket a falba.88 Ennek oka, hogy a déli fal templombelső felőli, azaz É-i oldalán több helyen is sikerült megfogniuk egy Jézus életét elbeszélő falképsorozat maradványait, ami a XV század elején, Zsigmond uralkodása alatt ke - letkezhetett,89 s a tárgyalt ablakok megépítésével megrongálták, átvágtak ezeket a falképeket. Tény, hogy a mai állapot alapján erősen valószínű, hogy az ablakok utólag épültek a falba (18. kép). Ez esetben bizonyosan számolhatunk korábbi ablakokkal a maiak helyén, mivel valahogyan meg kellett világítaniuk a hajót.

Felmerülhet még az ablakok keltezésének lehetősége is, azonban azok pontos (értsd: évtizedes pontosságú) datálása szinte lehetetlen feladat. Ennek bizonyításához vegyük sorra az egyes ablakokat. Arról már szó volt, hogy a déli fal keleti, az előcsarnok által félbevágott ablaka egykoron ugyanolyan formájú volt, mint a dél fal középső ablaka, a kettőt tehát vizsgálhatjuk együtt. Ennek az, ún. „homokóra” típusnak a párhuzamai több helyen is megfigyelhetők: Zólyomlipcsén,

%%Lévárdy 2008. 6.

89Lévárúy 2008. 5.

54

18. kép: A Jézus életét elbeszélő falképsomzat maradványai a déli hajó középső (előcsarnoktól K-re eső) részén