Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)
Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései
nem messze helyezkedett el. Ez esetben logikusabb választásnak tűnt volna, hogy a helyiek inkább a támadásoknak kevésbé kitett Szent Péter templomot építsék újjá. Mit állapíthatunk meg a fenti fejtegetésből? Legfőképp azt, hogy a két épületrész XIII. századi datálását semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja alá; ahogy azt sem, hogy ezek együtt épültek volna, s így az I. periódus terminus ante quem keltezésére sem alkalmasak. Ez - a kutatás korábbi állításaival ellentétben - sem történeti, sem pedig régészeti adatokkal nem támasztható alá. De ebben az esetben mit kezdhetünk az I. és a II. periódussal? III. periódus A templom III. építési periódusát Kovács Béla és Lévárdy Ferenc egyaránt a XIV század első felére datálták. A kutatók szerint e pe - riódusban a templom új keleti szentélyt kapott: a korait elbontották, s helyére egy nagyobb, négyzetes záródásút építettek. Ennek északi falát vélték megtalálni a mai szentély északi falában, rajta egy 1330- as évekre keltezett Mária-születése freskóval, illetve egy ugyancsak ekkorra datált ajtóval, továbbá az északi kápolnától keletre egy újabb kápolna, illetve sekrestye is épült. A bővítéseket történetileg Nekcsei Demeter XIV század első felében való birtoklásához kötötték.76 Az új szentély vizsgálata A fenti kutatók szerint az új, kibővített templomszentéllyel a templom aszimmetrikus formát nyert el: a hajó déli főfala ugyanis közvetlenül a szentély falát is alkotta, míg azonban északon a hajó és a szentély fala között a templomok többségénél megszokott „törés” volt megfigyelhető. 76Lévárdy 2008. 4. 41 I
