Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Nagy László: A gyöngyöspatai Szűz Mária plébániatemplom építéstörténetének kérdései

így az egykori torony K-I fala lehet) a mai torony északi, folszinti oldalának falazatával. Mivel utóbbi az ásató szerint magában rejti a korai torony falát, a kettő összevetése világos válaszokat adhatna számunkra; csakhogy éppen erről a részről egyetlen részletfotó vagy rajz sem készült a kutatás során, és az ásatási dokumentációban sem írnak róla. Pedig nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a mai hajó kialakítása során a korai tornyot visszabontották, és keleti részét a hajó Ny-i homlokzati falának része lett, déli részét pedig a ma is álló toronyba építették bele.

A torony és a kápolna keltezése

A torony és a templom építési viszonyainál ugyanakkor jóval fontosabb az új épületrészek keltezése. Sajnos a toronyról abszolút semmilyen adatunk nem maradt fenn, a kápolnáról pedig csak kései, XVIII. századi forrásaink emlékeznek meg.75 Hogy a középkor mely századában épülhettek, és vajon egyszerre-e, nem tudjuk biztosan. Elképzelhető, hogy amint azt Kovács Béla és Lévárdy Ferenc vallotta, a torony és a kápolna a XIII. században, annak is első felében-középső szakaszában egyszerre, vagy közel egy időben épült volna a templomhoz. Ebben az esetben a templom I. periódusa legkésőbb a XII. század végére XIII. század elejére tehető.

Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy semmilyen bizonyítékunk sincs arról, hogy ezek egyszerre épültek volna a XIII. század első felében. Sem történeti, sem régészeti források nem bizonyítják ezt a keltezést. Ráadásul, ha elfogadjuk, hogy a tatár pusztítás után bővítik e templomot, akkor kissé furcsának tűnne, hogy a patai lakosok a völgyben, könnyen megközelíthető, és nehezen védhető helyen levő Szűz Mária templomot kezdték volna el használni a Szent Péter templom helyett, mely nemcsak magasabban, de a jobban védhető patai vártól

15Kovács 1978. 67.

40