Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 42-43. (Eger, 2011)

Horváth Hajnalka: Végvár és társadalma a korszakváltás idején (1686-1711)

között is egykori végvári tiszteket találunk (pl. Vass Sándor szendrői vicekapitány). Mészáros ugyanakkor előadásában rámutatott az egykori végváriaknak a kuruc hadsereg hierarchiájának minden szintjén való jelenlétére. Ez a szoros személyi összefonódás, a társadalmi státus gyakori átmentésével a politikai váltás ellenére is a kontinuitást hangsúlyozza.

Oláh Tamás Egy ungi köznemes „Pálfordulása - Csicseri Orosz Pál kuruc generális főstrázsamester életrajzi vázlata című előadásában a kor egy köznemesi szereplőjének lehetőségeit, a korszak fordulópontjainak egyéni életre gyakorolt hatását mutatta be. A családi háttér felvázolásával Oláh rávilágított a kor köznemesi elitjének kettős beágyazottságára: egyfelől a család a Homonnai Drugethek familiárisaként szolgált, másfelől vármegyei életben is aktív szerepet vállaltak (az apa és a nagyapa ungi alispán volt). Az apja valószínűleg részt vett a Wesselényi-szervezkedés egyes gyűlésein, de az 1670-1680-as években a kuruc harcokban nem vett részt. Orosz Pál felsővadászi Rákóczilánnyal való házassága jó kapcsolati hálót és birtokgyarapodást is eredményezett. Az ifjú Orosz Pál 1682-től ugyan Thököly seregében szolgált, de nem tartozhatott az elkötelezett Thököly-hívők közé, még Tököly börtönét is megjárta, majd 1685-től, a császári seregek oldalán részt vett a visszafoglaló háborúkban, ugyanakkor 1703 nyarától kezdve haláláig Rákóczi híve maradt, a tokaji, kassai, eperjesi ostrom szervezője, majd az erdélyi hadműveletek irányítója.

Seres István előadása -Asarkadi hajdúk (1711-1712)- egy, a vég - váriak között is sajátságos jellegzetességgel bíró csoport, a hajdúk történetét, önazonosságuk tudatát vette górcső alá. Sarkad a Bocskai-szabadságharc idejétől Nagyvárad török kézre kerüléséig (1604-1660) Nagyvárad előretolt állomásának számított. Katonai szerepet újra csak a Rákóczi-szabadságharc idején kapott, mint a császári kézen lévő Nagyvárad fő ellenlábasa. A sarkadi hajdúk 1711 januáijában meghó - doltak, az 1712-es várrombolás pedig létük alapját semmisítette meg,

142