Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

Zsigmond idején az új egri püspök Rozgonyi Péter volt. Rozgonyi 1401-től székesfehérvári kanonok lett, majd 1414-ben dömösi prépost, veszprémi kanonok és egri egyházmegyei presbiter. 1417-ben veszprémi püspökké nevezték ki, majd néhány évvel később a királyné kancellárja lett. Egy 1422-es oklevél tanúsága szerint tényleges veszprémi és választott egri püspök volt. 1424-ben Rozgonyi Pétert, a veszprémi főpásztort 21 egri kanonok püspöknek választotta. Ebből adódóan Zsigmond visszaköveteli a kinevezés jogát, de később ő is Rozgonyi Pétert választja. Az új egri püspök a várbéli nagytemplomhoz hozzáépített egy kápolnát Szűz Mária tiszteletére. Rozgonyi Péter alapító levele alapján megállapítható, hogy Szent István az egri püspökség és káptalan mellett 10 esperességet és 2 prépostságot is alapított, de a kisebb prépostság a tatárjárás alatt megsemmisült. 1430-ban Rozgonyi Péter újra felépítette Szent Péter és Szent István király prépostjait. Az 1442-es esztendő újra zavaros időszakkal köszönt be az egriek számára. A Felvidéket a husziták dúlják, ellenük Zsigmond lengyel seregeket hív az országba. 1442. április l-jén Rozgonyi Simon egri püspök megvendégeli a husziták ellen hazánkban tartózkodó lengyel sereget és vezérüket, a lengyel főurat, Odrovász Pétert. A nagy vigasság közben őrizetlenül hagyták a várost és Giskra csapatai, Telefus kassai huszita kapitány vezetésével megtámadták Egert. Sok városlakót megöltek, és rengeteg zsákmányt szedtek össze. Másnap reggel, miután feleszméltek a város vezetői, elindultak a magyarok a lengyelek segítségével a husziták után. A magyar-lengyel csapat utolérte a zsákmánnyal terhelt huszitákat és hosszadalmas harc után megverték az őket. Rozgonyi Simon az 1444-es várnai csatában vesztette életét Ulászló magyar királlyal együtt.