Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Simon Stella-Mészáros Brigitta-Malik Vivien: „Egernek régiségei" - avagy hogyan vált a „mulató hely" hősök lakhelyévé?

A 15. században katonai szempontból nőtt a város jelentősége. Akonstanzi zsinaton 1415-ben kivégzik Husz Jánost, a huszita mozgalmak vezetőjét. Ennek eredményeképpen huszita mozgolódás veszi kezdetét Magyarországon is. Egészen 1460-ig a husziták uralták az ország északi részét. Az egri püspökök támogatták a husziták elleni harcokat, mert az ő kezükre került a püspöki birtokok nagy része és a harcnak természetesen vallási okai is voltak. A Hunyadiak kora Egerben A tényleges királyi hatalom nélkül maradt ország kormányzója Hunyadi János volt. A kormányzó 1447-ben, majd 1451-ben járt Egerben. Ugyanebben az évben megtámadta a Losonc mellett táborozó Jan Giskra hadait, ám egy árulás miatt Giskra győzött. HéderváryLászló egri püspök is jelen volt a csatában, megsebesült és a husziták el is fogták. Gorové László így ír róla: Giskra „vérszemet kapott s cseheivel nagy pajkosan Egernek tartott." A huszita vezér a püspökkel zsarolta a várnagyokat és követelte a vár átadását, de azok a végsőkig kitartottak. A csehek nem sokkal később elvonultak Héderváryval együtt. A fogságból a püspök csak másfél év múlva, 1453-ban szabadult ki, amikor V. László pénzzel rávette Giskrát, hogy hagyja el a Szepességet. Héderváry püspök ott volt csapatával Mátyás király seregében 1460ban és 1461-ben, amikor felszámolták a huszita ellenállás utolsó gócait a felső-magyarországi harcokban. Hunyadi Mátyást 1458-ban királlyá választották és ezzel egyidőben kiújult a husziták ellen folytatott háború. A huszitákat Komorovszky Hunyadi Mátyás