Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Sudár Balázs: A sas meg az oroszlán. Evlia az egri vár Varkocs-kapujáról

Harmadjára a sast elemezte: „Ezt a madarat rosszul nézte meg Evlia, vagy legalább akkor, midőn munkáját írta, már nem jól emlékezett rá, mert Eger város czímerében csak egyfejű sas van kiterjesztett szárnyakkal."

1 Vajon igaza van Karácsonnak, s a török utazó valóban Eger város címerét látta-e a várkapu felett? Aligha, hiszen a jelenleg is használatos címer egy emberöltővel Evlia látogatása után, 1694-ben alakult ki, részben Fenessy György püspök címeréből: ebben látható az ágaskodó egyszarvú nem pedig ló - és a napkorong. A nyelvét a régebbi változatokon tényleg kiöltötte, pl. a Pallas-lexikon képén, amelyet Karácson is használhatott (1-2. ábra).

2 Ez a címerkép tehát semmiképpen sem jelenhetett meg a kapu fölött 1665-ben. A jelenlegi címer másik fele a káptalani címerből származik, amelyen a Szent Jánost jelképező sas látható kiterjesztett szárnyakkal, félig oldalról, karmai között egy írásszalaggal (3. ábra).

3 A káptalani 1 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Ford. Karácson Imre. Budapest, 1908, 116. : A Pallas Nagy Lexikona. V. Budapest, 1893, 705. 3 Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. II. Eger, 1890. A képen az 1597-ben faragott változat látható. /. ábra. Eger címere Pallas Nagy Lexikonában. 2. ábra. Fenessy György címere