Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Sudár Balázs: A sas meg az oroszlán. Evlia az egri vár Varkocs-kapujáról

3. ábra. Az egri káptalan pecsétje 1597-ből címer a középkor óta ismert, de kevéssé valószínű, hogy a vár kapuja fölött ábrázolták volna. így bár Karácson javaslata szellemes, de nem tartható. Mielőtt tovább vizsgálódnánk, érdemes a teljes szöveggel megismerkednünk, Karácson fordítása ugyanis csonka, bár a hiányok a figurák leírásánál nem jelentősek. Szövegünk a szerzői változatból származik, amely leghívebben tükrözi Evlia elképzeléseit. Mindamellett ne felejtsük el: az Utazások könyve nem azonnal, naplószerűen készült, hanem utazónk az 1680-as években állította össze Egyiptomban. „Es e kapu felső küszöbe [záróköve] felett fehér márványból egy oroszlán képe van kifaragva. Ennek az oroszlánnak vasból van a nyelve. A márványfaragó mester úgy forgatta a vésőjét, hogy aki ezt az oroszlánt meglátja, élőnek gondolja. A régi bölcsek azt mondták, hogy az oroszlán az állatok királya, és azt is mondták, hogy az emberi faj oroszlánszívű. S hogy azért készítették ennek az oroszlánnak a nyelvét vasból, mert az emberi faj is vasnyelvű: hogy nyelvét megzabolázva ne mondjon ki minden szót, ami az eszébe jut, e jelet készítették, s a vasnyelvű oroszlánt megformázták. Eger várát pedig egy oroszlánhoz hasonlították, s a várbelieknek azt mondták, hogy az 'oroszlánt jól tartsátok!', ennek a jele legyen ez. És az oroszlán mellett, a kapu felett szintén fehér márványból a márványfaragó mester egy kétfejű magyar madarat [faragott ki] - a hitetlenek zolta nevű garasán két fejű, két szárnyát és két markát kitáró sas képe van, az egri vár kapuja feletti madár képe is egy erre hasonlító sas-szobor, de ennek két fejében vas nyelv van. A régi bölcsek azt jelezték ezzel, hogy az egri vár kettős, s olyan, mint a kétfejű, vasnyelvű sas, mely a ma-