Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Sudár Balázs: A sas meg az oroszlán. Evlia az egri vár Varkocs-kapujáról

Sudár Balázs A SAS MEG AZ OROSZLÁN Evlia az egri vár Varkocs-kapujáról* A törökkori Eger legrészletesebb leírását Evlia cselebi hagyta ránk, aki 1665-ben járt a városban. A jeles világutazó szenvedélyesen gyűjtötte az adatokat és információkat, amelyek azonban számunkra gyakran zavarba ejtőek, vagy legalábbis nehezen értelmezhetőek. Jómagam egyre inkább úgy érzem, hogy Evlia leírásait komolyan kell vennünk: nyilvánvaló tévedéseinek gyakran meg van a maguk magyarázata - és ezek nem Evlia tódítási szándékában vagy csapongó fantáziájában rejlenek. Eger leírásának egyik ilyen különös pontja a vár kapuja feletti faragványok leírása. Karácson Imre 1908-ban így magyarította a szöveget: „E kapu boltozata fölé fehér márványból egy oroszlán alakja van kifaragva, a mely oroszlánnak vasból van a nyelve. A szobrászmester oly ügyesen faragta ki, hogy a ki meglátja, élőnek gondolja. Ez oroszlán mellett a kapu fölé a szobrászmester szintén fehér márványból egy kétfejű magyar madár alakját is helyezte, mely olyan, mint a hitetlenek zolta nevű garasán a két szárnyát és a két lába karmait kinyújtó kétfejű sas alakja. Ez Eger kapuján lévő madár alakja teljesen ahhoz hasonlít, csakhogy ennek két fején vasnyelvek is vannak." A szöveghez Karácson három jegyzetet is fűzött. Először az oroszlán szájából kilógó nyelvre reagált: „Eger város czímerét látta az író, a melyen az oroszlán vagy helyesebben hosszú sörényű ló valóban kiölti nyelvét." Másodjára a zolta kifejezést magyarázta: „Törökül a kéziratban (zolta gurus) van, a mi a Soldo szóból ered." * A tanulmány az OTKA F 048 361. szám pályázatának támogatásával készült.