Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 40-41. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2009)

Fodor László: Dobó István földi maradványainak kutatása, megtalálása és újratemetése Dobóruszkán

betöltő férfi halottnak járó, rangjának megfelelő temetkezési helynek tekintendő. (Az adott időszakban, a 16. század második felében a ruszkai templomban e kiemelt temetkezési hely pusztán a Dobó testvéreket illethette volna meg, de közülük az elsőszülött Ferenc még 1558 előtt, László még korábban elhunyt, az ifjabb testvér, a reformációhoz közel álló, Károli Gáspárt patronáló Domonkos halála körülményei pedig nem ismertek. Az ő személyüket bajosan lehetne a források alapján is bizonyítottan Szerednyén 1572-ben elhalálozott, Ruszkán eltemetett Dobó Istvánnal felcserélni.) 3. kép. Dobó koporsós sírja és csontjai A sírban a váz in situ (eredeti helyzetben, természetes helyén v. helyzetében - a szerk.), nyújtott helyzetben feküdt, karjai derékszögben a test elé behajlítva. A testre a fából készült koporsó rároskadt, a koporsószögekből néhány darab előkerült. A csontok mellett vállrésztől sorban egymás alatt, a gerinc vonalától körülbelül 15 cm-re jobbra 8 darab fémszállal kötött mente-gomb volt található, amiből a 16. század végén általánosan hordott úri viselet rekonstruálható. A ruházatot záró öv az ez időben szokásos, selyemből készült un „sálöv" lehetett, amely elenyészett, csakúgy, mint a ruházat egyéb részei és a szemfedő. A szentély női sírjainak nagyúri gazdagságával ellentétben a sírban fekvő férfi számára készült ékességeket, ékszereket nem találtak. A fából készült, viszonylag keskeny koporsó, s a benne nyugovóra helyezett férfihalott testhelyzete, a maradványokból megítélhető ruházata