Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

A XIII. század közepéről egyetlen olyan adatot ismerünk, amely esetleg ehhez a faragvány köthető. Egy 1252-es adománylevél szerint Báncsa nembéli István érsek, az általa korábban Szt. Lucia tiszteletére alapított oltártnak tett adományt. Az oltárt atyja Orbasius comes emlékére állította, aki a templom előcsarnokában nyugszik. Egy 1250-es oklevél szerint Orbasius már akkor a templom előcsarnokában volt eltemetve (in beati Adalbert atrio).

25 Feltehetően István érsek apja sírhelyének kiválasztása és az oltár alapítása a tornyok közötti karzat, sőt talán az egész nyugati homlokzat fölső részének kiépítésével függhet össze. Erre vall a mérműves ablak osztósudarának töredéke. Ez a nagyméretű osztó profilja alapján egy legalább négyosztatú, hatalmas gótikus ablakhoz tartozhatott. Ilyen nagyméretű ablak tűnik fel a székesegyháznak Friedrich Bernhard Werner gyűjteményében fennmaradt látképén, a két nyugati torony közti homlokzaton, a karzat szintjén.

26 E mérműves ablaktípus legépebben fennmaradt példái a soproni ferences templomból származnak, ezek keltezése azonban bizonytalan, mindössze annyit tudunk róluk, hogy a soproni ferenceseket 1280-ban említik először.

27 Szintén e mérműtípust képviselik a gyulafehérvári katedrális szentélyének

28 és a besztercei egykori ferences templom hosszházának XIII. századi mérműves ablakai.

29 Ezen emlékek pontos keltezésére nincs mód, de annyi megállapítható róluk, hogy az 1250-es és 1270-es évek közötti időszakból származnak. Marosi Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Budapest. 1984. 42. Marosi Ernő: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza - Tíz év multán. Limes 7. 1994/3. 13-28. 14-15. Magyarország Műemléki Topográfiája 2. Sopron és Környéke Műemlékei. Budapest, 1956.252-276. Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958. 92-95. Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom. Műemlékvédelmi szemle 1998/2. 63-90., 71-76.