Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

E mérműves ablakok szerkezete a rayonnant gótika tipikus formája. Elsőként az 1241-1248 között felépült párizsi Saint Chapelle emeleti ablakain tűnik fel az a megoldás ahol a mérműproftl már követi a mérmű szerkezetét azaz primer és szekunder profil elemekre tagolódik,

30 majd igen gyorsan Európaszerte elterjed. Az egri ablakok a jelek szerint viszonylag korai, az 1250-es évekre keltezhető emlékek. Ennél későbbi eredetre vallanak a főhajó árkádsorához kapcsolható faragványok. A pillértípus rokonai a Limoges-i székesegyház 1272-ben megkezdett és 1320-ban befejezett,

31 illetve a roueni Saint Ouen apátsági templom 1319-ben már építés alatt álló szentélyének

32 támaszain fedezhetőek fel. A fínomal tagolt árkádív és kapukeret profilok szintén inkább a XIII. század utolsó negyedére vallanak. A fennmaradt falak és kőemlékek alapján tehát a tatárjárást követően, a XIII. század közepén meginduló egri katedrálisépítkeDieter Kimpel - Robert Suckaîe: L' architecture gothique en France 1130-1270. Paris, 1990. 400-405. A négyosztatú mérműves ablakok elsőként az 1220-as években az Amiens-i katedrális hosszházának, majd az 1230-as években Saint-Denis apátsági templomának felsőgádorán jelentek meg, ám ezeknél az épületeknél a mérműprofilok még nem tagolódtak rétegekre, így az osztóprofilokon sem jelentek meg szekunder tagozatok. Amiensben az ablak középső osztóját a többivel azonos profillal, csak nagyobb méretben alakították ki, Saint-Denis-ben pedig a középső osztóprofilt egyszerűen megkettőzték. (Christopher Wilson: The Gothic Cathedral. London, 1990. 122-123.) A párizsi Sainte-Chapelle ablakainak közvetlen előzménye Saint-Gcrmain-en-Laye 1230-as évek második felében épült várkápolnáján (Dicter Kimpel - Robert Suckale: L' architecture gothique en France 1130-1270. Paris, 1990. 393-398.), illetve vele egyidőben az Amiens-i kórus egyik vakablakán ismerhető fel, ahol a középső osztó már három hengertaggal van ellátva, de ez a hármas tagolás még nem folytatódik a mérművön. R. de Lasteyrie: L'architecture religieuse en France a l'époque gothique 2. Paris, 1928. Fig.: 596.; R. de Lasteyrie: L'architecture religieuse en France a l'époque gothique 1. Paris, 1926. 108. R. de Lasteyrie: L'architecture religieuse en France a l'époque gothique 2. Paris, 1928. Fig.: 597.; R. de Lasteyrie: L'architecture religieuse en France a l'époque gothique 1. Paris 1926. 141.