Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei

volt bevett szokás,

57 általában az volt a gyakori, hogy a vármunkákat a jobbágyok kiválthatták másfajta szolgáltatásokkal.

58 Azt, hogy mi lett az 1609. évi konfliktus végkimenetele, nem tudjuk. Az viszont sejthető, hogy Merni pasa tanult a történtekből, és a tartomány bevételei is rendkívül hiányosak lehettek, ugyanis a nevezett pasa egy szokatlan lépést tett: a lecsökkent népességű vagy pusztává lett falvak elmenekült lakosságának visszacsalogatását határozta el. Ezzel kapcsolatban felvette a kapcsolatot a Bereg és Torna megyék közös főispánjával, Magócsi Ferenccel, és levelében kérte őt: „nagyságodtul azt reménlem, [...] itt egész környülöttünk lévő puszta faluk Csemör tája, Maklár, Sik-Német és egyéb puszta faluk, [.,,] azt kívánnám hogy némely városokban és falukban a jobbágyoknak hazajövetelükben kérjök némelyek, hogy ellenzők ne legyenek. [...] Nagyságod ezeknek haza szállásokra, haza jövetelekre erőlködjék, [...] mivel mind a két félben az pusztaságnak mi haszna vagyon ",

59 Lépése azért is volt szokatlan, mert a török gyakorlat általában nem alkalmazott ilyen módszereket bevételeinek növelésére.

60 Ez az intézkedés így 57 Egy 1629-ben végzett felmérés alkalmával Heves megye 13 megkérdezett települése közül 12 vallotta azt, hogy korlátlanul robotol török földesurának. Merényi Lajos: Heves vármegye panasza a török ellen, 1629. In: Hadtörténeti Közlemények, 1897. 302-303. 5S így volt ez például Nagykőrös (Kőrös) és Cegléd városok esetében is, mikor is 1665-ben a két települést felmentették a palánkkaró hordása alól, mert ezen városok ,, régóta salétrom gyártással foglalkoznak, [...] mindennemű rendkívüli terhek és szolgálatok, mint szintén palánkkaró hordás és más ilynemű kötelezettségek alól fel vannak mentve". In: Szilády Áron - Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez, Pest, 1873. 328. Továbbiakban Okmánytár i. m. 59 TMKAO i. m. 102. 60 Ha meg is próbálkozott vele a török, az általában nem járt pozitív következményekkel a visszatérők számára. így pl. 1614-ben, Körös város salétromfőzői egészen a szultánig elmentek panaszuk orvoslásáért, mivel a háború alatt elmenekültek, majd ,, későbbi édesgetésre régi városukban telepedtek meg", de a török jobbágyi szolgáltatásokkal akarta őket terhelni. Megkeresésükre /. Musztafa szultán (1617-1618) 1617-ben mentesítette őket az ilyen nemű szolgálatok alól. In: Okmánytár i. m. 17.