Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Vincze Dániel: Az egri vár 1614-es javítása és annak előzményei

egyaránt utalhatott a tartomány lakosságának alacsony számára ill. a tartományi kincstár hiányos voltára is. De ugyanakkor nem mondtak le az egriek a gyöngyösiek munkaerejéről sem, és újból meg újból igénybe kívánták venni szolgáltatásaikat, ezt mutatja az az 1612 körül keletkezett irat, amely újból eltiltja a gyöngyösieket az egri és szolnoki vármunkától.

61 Megállapítható tehát az, hogy a magyarországi török gyakorlatban kezdetben csak rendkívüli esetben kivetett robotmunka az egri várjobbágyokra nézve rendszeres szolgáltatássá vált. Viszont az is kijelenthető, hogy az ingyen vármunkára fogott jobbágyok nem végezhettek komolyabb, mérnöki tudást igénylő munkálatokat, mivel csak „az árkokat tisztították'\

62 A végzett munka alacsony értékét jelölik azok a források is, amelyek szerint a hódoltság kori szokványos várépítési robot esetében általában a palánkok építését végeztették el a jobbággyal.

63 Az 1614-cs felújítás A felújítása politikai háttere Az egri vár állapota már magában is indokolttá tehette annak modernizálását, de az azt megelőző politikai történéseket is meg kell vizsgálnunk, még ha azok csak közvetve vezethettek is az újjáépítések megkezdéséhez. Az 1614-es egri munkálatok egyediek voltak abból a szempontból, hogy azt időben semmilyen más, török tulajdonban lévő vár 61 Fekete L.: Gyöngyös i. m. 302. Az irat keltezetlen, de Fekete Lajos 1612-re teszi létrejöttét. 62 Karácsony L: Evila Cselebi i. m. 116. 63 Okmánytár i. m. 82, 89, 115. Kőrös városa esetén egyetlen alkalommal történik megemlékezés mesteremberről, (kovácsról) akit Budára küldtek vármunkára. Okmánytár i. m. 143.