Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

zés során egy háromhajós, bazilikális felépítésű hosszház építésébe kezdtek, amelynek keleti első boltszakasza készült el. Az építkezés kezdése Lampert püspök hosszú 1246-1275 közti hivatali idejére tehető. A Hont-Pázmány nemzetség csalomjai ágából származó főpap a tatárjárás után erős kézzel állította helyre egyházmegyéjét, és minden eszközzel - akár hatalmaskodással és a királlyal szembeszegülve is - püspöksége jövedelmeinek növelésére törekedett.

33 Hatalmának és gazdagságának méltó kifejezője lehetett az új székesegyház. Az építkezést utóda II. András (1275-1305) püspök folytathatta.

34 A hosszház befejezése a XIV. század első felében A munka a XIV. században is tovább folyt. A XIV. századi építkezések a székesegyházban több szakaszra tagolódnak. Elsőként a XIII. századi hosszház épületét fejezték be. Ekkor készülhetett el a hosszház nyugati része, kétlépcsős, rézsűs lábazatával. A templom két nyugati boltszakaszához kapcsolható faragványok mutatnak némi rokonságot a hosszház XIII. századi elemeivel, de részletformáik már a következő évszázadhoz sorolják őket. Ilyen egy nagy, legalább 3,5 nies görbületi sugarú árkádívelem (15. kép). Profílozása valamelyest rokon a XIII. századi árkádívével: a három, pálcatagokkal kísért, és homorlatokkal összekapcsolt körtetagból álló alsó tagozatcsoportot lemezből és ék alakú horonyból álló elemek keretelik kétoldalt. Fennmaradt egy falpillér rétegkő is, amelyet a keresztboltozat bordáinak lefutó profiljaiból képeztek (16. kép). A falsík mellett az egyik oldalon megfigyelhető a homlokívnek megfelelő: pálca, homorlat, rézsű tagozatsor. A hevederbordát alátámasztó tagozat széleSugár István: Az egri püspökök története. Budapest, 1984. 76-81. Sugár István: Az egri püspökök története. Budapest, 1984. 82-90.