Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete
A bazilika legkorábbi, biztosan megfogható maradványai a XII. századból származnak. Az építkezés valószínűleg egy új szentélyfej kialakításával indult. Az új, háromapszisos szentély nagyméretű kváderkövekből épült. Az apszisok előtt egy boltszakasznyi kórus helyezkedett el, amelyet hasáb alakú pillérek és lizénák határoltak. Az apszisok közötti lizénákat és a szabadon álló pilléreket sávalapozások kötik össze. A főapszis előtti kórusszakasz néhány lépcsőfokkal ki volt emelve, ide a mellékszentélyek felöl lépcső vezetett fel. Az északi feljáratnak három lépcsőfoka fenn is maradt. 7 Az építkezés következő szakaszában készült a hosszház, erre utal legalábbis a déli belső falsíkon megfigyelhető falelválás, ahol a XII. századi szentély nagykváderes falazatára ráfut a hosszház törtköves fala. Valószínű, hogy ebben a periódusban épült meg a hosszház hét pár pillére. A kórus elé egy mélyebb szakaszt iktattak be. A Kozák Károly által feltárt pilléralapozások méretei megfelelnek azoknak a háromnegyed oszlopokkal bővített pillértípusnak, amelynek elemei, a kőfaragvány-anyagban fennmaradtak. Ezekhez a pillérekhez, illetve falpilléreikhez kapcsolható feltehetően két XII. század végi bimbós faloszlop-fejezet, és egy falpillér attikai profilú fejlemeze, amelyen profilálatlan hevederív és csúcsívtagos átlósbordák lenyomata volt megfigyelhető. Ez utóbbi elem arra vall, hogy az épület boltozott lehetett. Szintén ehhez a későromán építési periódushoz tartozhatott a templom szentélyrekesztője. 8 7 Havasi Krisztina: „1200 körüli" faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria XXXIX. (2003.) 113-188. 126., 25-26. kép 8 A székesegyház 1200 körűire keltezhető átépítésének: a pillérek, féloszlopfők és a szentélyrekesztő maradványainak feldolgozását Havasi Krisztina végezte el: Havasi Krisztina: „1200 körüli" faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból. Agria XXXIX. (2003.) 113-188.
