Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

A XIII. század elején elkészült új épületbe temetkezhetett 1204-ben Imre király.

9 A katedrális a XIII. század második felében A románkori épület a tatárjárás idején sérülhetett meg. Valószínűleg ez indokolhatta azt a nagyléptékű újjáépítést amely a XIII. század közepe táján kezdődhetett. A templom hosszházát fokozatosan lebontva, azonos alaprajzon új, kváderborítású, támpillérekkel erősített körítőfalakat emeltek. Az építkezés első szakaszát jelzik azok a profilait lábazati megoldások, amelyek a déli oldal keleti szakaszában és legkeletebbi támpillérén, illetve az északi oldal keleti szakaszához kapcsolódó sekrestyén maradtak fenn. A lábazati profil a nyugat felől csatlakozó további falszakaszokon elpusztult, csak a legnyugatabbi utolsó szakaszban maradt fenn, itt azonban már más, egyszerű rézsűs lezárással.

10 így biztosan csak annyi állítható, hogy a körítőfalak nem egyszerre épültek, a keletéi és nyugati boltszakasz bizonyosan eltérő korú, de a periódusváltás pontos helyének megállapításához ezek az adatok nem nyújtanak támpontot. A templom kapui közül egyedül az északi keleti kapuból fennmaradt alsó lábazati kövek - melyek egy rizalitos építmény részei voltak - engedik meg a XIII. századi datálást. A déli 9 Képes Krónika. Budapest, 1964. II. 162. A zágrábi krónika szerint fiát III. Lászlót is itt temették volna el, de ennek ellentmond a többi magyar krónika amely az ő temetkezési helyéül Székesfehérvárt nevezi meg (Enge! Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. Századok 121. 1987/4. 613-637. 622. 48. jegyzet.) 10 Détsy Mihály - Kozák Károly: Eger vára. In: Magyarország Műemléki topográfiája, Heves Megye Műemlékei II. Budapest, 1972. 77-159. 138.; Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II. Agria XI-X1I. 1973-1974. 131-158. 36. kép 17. metszet.