Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Kenyeres István: Dobó István (1502?-1572) Életrajzi vázlat

birtokokat az uralkodónál kieszközölnie: „Ennyit hozott neki a csapzott haj és a gyászruha, amennyit az erény, kötelességteljesítés, hűség, igyekezet senki másnak."

2 Pedig Forgách Ferenc - a kitűnő humanista műveltségű, Itáliában tanult diplomata, nagy hírű szónok, rövid ideig váradi püspök - a XVI. század magyar történetének egyik leghitelesebb elmesélője, aki személyesen is ismerte az egri hőst. Vajon milyen ember is volt a már Tinódi Lantos Sebestyén által megénekelt és Gárdonyi Géza „Egri csillagok"-ja által végképp halhatatlanná vált Dobó István? A Dobó-család eredete A Dobó család ősei a XIII. században az Abaúj megyei Pányok (Pánk) falut birtokolták.

3 A család első név szerint is ismert tagjáról, a XIII. század közepén élt Gergelyről nem sok minden tudható, ám idősebb fiáról, Jakabról már több adat is fennmaradt: 1263-ban ispánnak nevezik, híven szolgálta az utolsó Árpád-házi királyokat, III. Andrástól szolgálatai jutalmául 1298-ban megkapta többek között az Ung megyei Ruszka falut. Öccsével, Péterrel közösen bírt jószágaikat fiaik 1327-ben birtokosztály útján elosztották, így Jakab idősebb fia, Dobó kapta meg Ruszkát és lett a Ruszkai Dobó család megalapítója, míg Péter kisebb fia, Máté a XIV-XV. századi Magyarország egyik leghatalmasabb arisztokrata családjának, a Palóciaknak lett az őse. A Dobó-család történetében mindvégig jelentős szerepet kapott a Pálócziakkal való közeli rokonság tudata és ez Do2 Forgách 162-163. p. 3 A Dobó család eredetét Gyárfás István megnyugtatóan tisztázta. Gyárfás, Dobó 12-14. p. Szabó János Győző páratlan adatgazdagságú tanulmányban tárta fel a Dobó család XIV-XV. századi történetét. Szabó J. Gy, Adatok.