Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)

Nagy Géza Balázs: Gondolatok Imre király és az egri püspökök sírjairól

Nagy Géza Balázs GONDOLATOK IMRE KIRÁLY ÉS AZ EGRI PÜSPÖKÖK SÍRJAIRÓL Az egri várban folyó régészeti munkák egyik legjelentősebb része kétségkívül a székesegyház feltárása volt, ami gyakorlatilag teljesnek mondható. Az évtizedekig tartó kutatás során napvilágra került egyetlen, de minden értékelhető lelet nélküli üres kripta (Imre király sírhelye?), néhány sírkő, illetve Dörögdi (II.) Miklós püspök (f 1362/63) nyughelye; az összes többi székesegyházi temetkezés egyenlőre azonosítatlan maradt. Dolgozatunkban a fennmaradt egy-két írásos adat alapján megkíséreljük Imre király és a püspökök sírjának lehetséges sorsát felvázolni. A püspöki sírok I. A templomok köré való temetkezés ősi keresztény szokás; ebből nőtt ki a IV. századtól kezdve az a gyakorlat, hogy a főpapok és fejedelmek földi maradványait magában a templomban temetik el.

1 Ez a szokás került át már Szent István idejében hazánkba is, ami - kimutathatóan a szász törvényhozás alapján - Szent László idejében emelkedett törvényerőre.

2 E szabályozásnak megfelelően az egri várban feltárt templomok közelében, falainak tövében 1 Kozma, de Papi, Carolas: Liturgica Sacra Catholica ..., Agrize, 1861. § 254. 2 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, Budapest, 1904. 74-75.