Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 38. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2006)
Nagy Géza Balázs: Gondolatok Imre király és az egri püspökök sírjairól
nagyszámú temetkezés került elő, miként a várszékesegyház belsejében is. Ami a középkori magyarországi gyakorlatot illeti, pontosabb eligazítással szolgál az 1494. évi nyitrai egyházmegyei zsinat 14. határozata is: 3 [...] Laicum intra ecclesiam absque [...] Laikusnak a templomon belüli, ami nostri licentia sepeliri prohibemus, nisi (ti. a püspök) engedélyünk nélküli temepatronus ejusdem ecclesia; fuerit, aut tését megtiltjuk, kivéve ha ugyanazon pro fabrica ejusdem ecclesias aliquid templom kegyura volt, vagy valamenydederit nyit adott ugyanazon templom épületérc. A fent idézett, csak egy egyházmegye határán belüli szabályozás országos jellegét tanúsítja Werbőczy István Tripartituma: 4 Item monasterium, sive claustrum sepul- Ugyancsak a monostort, avagy kolosturam patronorum, et aliorum specialium tort, kegyurak és más előkelő nemesek nobilium habens, sestimatur ad M. 100. sírjával 100 márkára becsüljük. Ez alapján tehát egyértelmű, hogy hazánkban természetesnek és szabályszerűnek vették a papságnak és a kegyuraknak, illetve az adományozóknak a templomba történő temetését. Ebből következik, hogy az egri várszékesegyházon belüli temetkezésekben zömében a vár egykori papságának maradványai nyugodtak, tehát ezek 3 Péterfy, Carolus s. J., Sacra Concilia Ecclcsia: Romano-Catholica in Regno Hungarias... Posonii, MDCCXLI. 4 Werbewez, Stephanus de,: Tripartitum opus juris consuetudinarii..., Budapest, 1897. I. 133. §. 7. Megjegyzendő, hogy székesegyházak bccsűértékét nem közli Werbőczy, hiszen azok királyi kegyuraság alatt állván nem zálogosíthatóak el. A 100 márkás értékhez: közbecsű esetében ennyit ér egy kővár, 10 márkát ér egy alul-felül csapó, egész évben üzemeltethető vízimalom, 1 márkát egy épületekkel ellátott, lakott jobbágytelek.