Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Petercsák Tivadar: Az 1552. évi hadjárat emléke Egerben

A várvédelem 400. évfordulóján, 1952-ben helyezték el a vár főkapujától jobbra lévő falon Tar István és Illés Gyula nagyméretű bronz domborművét az ostromjelenettel. A Vármúzeum központi épületének kapualjába ugyancsak 1952-ben került Zala György bronz domborműve a várvédelemről, amely eredetileg a budapesti Millenniumi Emlékműhöz készült 1920 körül. Az 1552-es várvédelemtől eredeztethető kultusz során viszsza-visszatérő motívum a kitartás, hősiesség ábrázolása és ennek gyakori megtestesítője, Dobó István, az egykori várkapitány. Nevét utca és tér viseli, de róla nevezték el az egri főreáliskolát 1921ben, ez ma a Dobó István Gimnázium. Nevét viselte az iskola cserkészcsapata is. És talán természetes, hogy a különböző múzeumi kezdeményezésekből 1950-ben létrejött Heves-Egri Múzeum 1951-ben felvette a Dobó István Múzeum nevet, majd az 1957-es várba költözés után, 1958-ban kapta a Dobó István Vármúzeum elnevezést. A rendszerváltás előtt Dobó István Termelőszövetkezet, úttörőcsapat, szocialista brigád viselte a várkapitány nevét, de ma is van Dobó István Nyugdíjas Klub a városban. Az Egri Csillagok Szövetkezet és az Egri Csillagok Népdalkör mellett a Várvédő nevet viselő vörösbor is az egri vár kultuszának része. Az egri „csoda" halhatatlan krónikásának, Gárdonyi Gézának a sírja a vár egyik bástyáján található, ahol mindig van friss virágcsokor és koszorú a látogató csoportok ajándékaiként. A sírkeresztjén olvasható felirathoz - „csak a teste" - idézhetem Juhász Gyula versrészletét, melyet az író halálára írt: „A lelke ott él millió magyarban, Ki a szívébe zárta Gárdonyit!" Halálának napján, október 30-án rendszeresek a megemlékezések, amelyekről nem hiányozhatnak hálás olvasói, az egri diákok, köztük a róla elnevezett Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói. Természetesen nem szólhatok az egri vár kultuszáról a vármú-