Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Petercsák Tivadar: Az 1552. évi hadjárat emléke Egerben

zeum, illetve a vár sorsát szívükön viselő polgárok, főpapok és tudósok nélkül. Pyrker János László egri érsek lépett fel elsőnek a nemzeti érték megmentése és megbecsülése érdekében. Az ő idejében, az 1830-as években kezdődött az első ásatás a várban. Restauráltatta a Setét kaput, és a boltívei alatt kialakított úgynevezett „Dobó kápolnában" helyezte el a Dobóruszkán (ma a szlovákiai Ruska) eltemetett Dobó István vörös márvány síremlékének az ottani templomból származó domborművű fedőlapját. A XIX. század második felében folytatott ásatások után Gárdonyi regénye irányította a figyelmet az egri vár múltjára és a történeti értékek bemutatására. A két világháború között egri tanárok vezetésével tárták fel a föld alatti kaszárnyatermeket, ágyútermeket és aknafigyelő folyosókat. 1952-ben a 400. évfordulós ünnepségek ismét felkeltették az érdeklődést a vár iránt, ami ekkor laktanya volt. A kazamaták a látogatók tömegeit vonzották és látogatható volt a közeli Gárdonyi-ház is. Az egri múzeumi fejlesztés és a vár népszerűsítése, megismertetése számára az igazi lehetőség 1957-ben nyílt meg, amikor a honvédség kivonult a várból, és az múzeum lett. Megindultak a régészeti feltárások és a műemléki helyreállítások. A kazamaták ma is a látogatók fő célpontjai, a múzeum pedig állandó kiállításon mutatja be a vár történetét. A legújabb tárlat 2001-ben nyílt meg. Több időszaki kiállítás is hozzájárult a vár kultuszának elmélyítéséhez. A vártörténeti vetélkedők, gyermekrajz pályázat, a speciális múzeumi órák és foglalkozások a tanulók tízezrei számára hozták közelebb a várbeliek egykori életét és hősies küzdelmét. A vár iránt érdeklődő egriek és más városokban, falvakban élők hozták létre 1957-ben az Eger Vára Barátainak Köre egyesületet. Ennek máig az a célja, hogy megismertesse tagjait a vár hagyományaival, és segítse a történelmi értékek megőrzését.