Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Petercsák Tivadar: Az 1552. évi hadjárat emléke Egerben

„Eger kis csillagai" című zenés történelmi játékát. A Gárdonyi regényhez kapcsolódó produkciót hetven kisdiák és négy színész kelti életre. Gazdag az egri témát feldolgozó képzőművészeti alkotások sora. Egy 1632-ben megjelent német krónika metszete a várfalakon harcoló katonák mellett a törököket legyőző egri nők hősiességét emeli ki. Dobó Istvánról készült tipikus ideálképmás, az Egerben élt Kovács Mihály litográfiája 1854-ből. A legismertebb történelmi festmény Székely Bertalan „Egri nők" című alkotása, amely 1867ben készült és a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. Egyik vázlatát a Dobó István Vármúzeum képtárában tekinthetik meg a látogatók. XX. századi egri és más magyar festők is gyakran ábrázolták Eger ostromát. A Dobó István Vármúzeum idén kapta ajándékba Ruzicskay György 1938-ban festett expresszív hatású és az ostromot sajátos nézőpontokból bemutató festményét. Bodó Sándor festőművész triptichonon ábrázolja a híres várvédelmet. Az egri hősöknek emléket állító első köztéri szobrot a mai Dobó téren helyezték el 1907-ben. A „Dobó-szobor"-nak nevezett alkotás Stróbl Alajos műve, és Dobó István mellett Mekcseyt, valamint egy harcoló nőt ábrázol. A szobor költségeit országos gyűjtés útján teremtették elő, hogy ezzel is szimbolizálják az 1552-ben kivívott diadalnak az egész országra kiható jelentőségét. Háttérben a várral a szoborcsoport egy évszázad alatt anynyira összenőtt a várossal, hogy annak szinte jelképévé is vált. Az egri várkapitány nevét viselő gimnázium ballagó diákjai egyegy szál virággal e szobornál búcsúznak a várostól, és az Egri Fertálymesteri Testület évek óta itt tartja fáklyás megemlékezését az egri győzelemről. A város főterének másik hangsúlyos szoborcsoportja, a „Végvári vitézek" Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása 1967-ből.