Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Petercsák Tivadar: Az 1552. évi hadjárat emléke Egerben

A vár fölötti városrészben, a Sáncban élt író számára az egyik legnagyobb elismerést jelentette, hogy Eger város még életében, 1913-ban, róla nevezte el az addigi Takács utcát. Meghatottan köszönte meg a képviselő-testülethez írt levélben e nemes gesztust: „Mert másutt az írót leteszik előbb a föld színe alá és csak azután ajándékozzák meg virággal. Itt az író még fenn jár s már is odaadják neki a legritkább és legszebb virágot: a századok nefelejcsét". Az „Egri csillagok" varázsa a filmrendezőket is megragadta. Elsőnek 1923-ban a később világhírűvé vált filmrendező, Fejős Pál vitte celluloidszalagra, de a film súlyos kudarcot vallott. Igazi sikert hozott viszont a Nemeskürty István forgatókönyve alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1968-ban készült „Egri csillagok". A hazai és külföldi mozibemutatók után a film a televízióban is gyakran látható. Nincs olyan év, hogy valamelyik közszolgálati televízióban az újabb generációk is ne tekinthetnék meg Gárdonyi halhatatlan művének feldolgozását. Az egri dicsőség első zenei kompozíciója is Tinódi munkája. A kinyomtatott dallamok nyomán adta elő maga a lantos, és énekelték szerte a magyar végvárakban és udvarházakban. A „summáját írom Egör várának" jólismert dallamát hallhatják néhány éve az egri városi közgyűlés résztvevői a szavazás idején, és ugyancsak ezt a dallamot játssza el a Minorita-templom harangjátéka naponta többször is. A XX. század végén a musicalírókat is megihlette a Gárdonyi regény témája. Várkonyi Mátyás - Béres Attila rockoperáját először 1997-ben a Margit-szigeti szabadtéri színpadon mutatták be nagy sikerrel. Az egri Gárdonyi Színház művészei a Líceum udvarán 1998-ban adták elő a darabot, idén június elején pedig az egri vár gótikus palotája előtt mutatták be a rockopera ünnepi változatát. 2001-ben és 2002-ben a Dobó téren láthatja a közönség Zalán Tibor ~ Huzella Péter