Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Királyi Júlia: Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratai

A Magyar Tudományos Akadémián megalakult a nyelvművelő bizottság, amely nyelvművelő folyóiratot is kiadott. Gárdonyi Géza is igen aktív szerepet vállalt egri magányában a nyelvtisztaság védelmében. Rendkívül szerteágazó munkát folytatott a helyes, tiszta magyarság érvényesítéséért. Öt is azok közé az emberek közé sorolhatjuk, akik végveszélyben érezték a magyar nyelvet. Nyelvművelő törekvéseinek lényege, hogy ő két oldalról is igyekezett foglalkozni a nyelv törvényeivel. Mint író is tudatosan törekedett a nyelv tisztaságára, a helyes magyarságra, de mint amatőr nyelvész is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Ebben az időben jelent meg Tolnai Vilmos Magyarító Szótára. Ez a szótár is fémjelezte azoknak a nyelvtisztítóknak a törekvését, akik az idegen szavak mellőzését helyezték a nyelvhelyességért folytatott harc előterébe. Gárdonyi is ehhez az irányhoz csatlakozott. O is a magyar nyelv megtisztítására törekedett, s a nyelv helyes használatát szerette volna elterjeszteni. Idegenkedett minden más nyelvből átvett szótól. Antibarbarus című - kéziratban fennmaradt - szótárszerű gyűjteményében az idegen szavakat sorolta fel, elemezte ezeket, s bizonyítékokat, indokokat, okokat sorolt fel helytelenségük bizonyítására. A 266 lapból álló kéziratban óvott a germanizmusoktól, ezek összegyűjtésére és kiirtására törekedett. A gyűjtemény nem egy nyelvtudós gyűjtése, hanem egy író szubjektív törekvését tükrözi. Gárdonyi magyarázatai, érvei nem egy tudóséi, hanem egyéni meglátásai, észrevételei. A képes beszéd című szócikkhez például a következő megjegyzéseket fűzi: „Más nemzeteknél a gondolatok képekbe való öltöztetése csak költők és nagy írók műhelyében történik. Nálunk maga a nyelv szüli a képeket. Még gondolkodni is képekben gondolkodunk. Persze az idegen hatások alatt kiszáradnak a nyelvnek ősi erei, és elfakulnak az ősi színek. Az íróknak lenne kötelességük, hogy nyelvünknek ezt