Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Beszámoló a MOL-termékvezetés Heves megyei nyomvonalán végzett régészeti leletmentő munkálatokról

Mezőszemere-Zsidó-tag I. és IL jelű régészeti lelőhelyeken csak a vezeték árkában végeztünk leletmentést. Itt a leendő vezeték már meglévő, üzemelő vezetékek között halad, ezért ezen a sávon belül már nem nyithattunk szélesebb kutató szelvényt. Az előkerült tízegynéhány objektum többségéből szarmata leletek láttak napvilágot, de emellett néhány őskori objektumot is feltártunk. Ezen a lelőhelyen egy kirabolt szarmata női sír is előkerült. A vezetéképítésben bekövetkező késlekedések következtében, a lelőhelyek feltárását december elejéig nem sikerült elvégezni. A késés oka leginkább a mostoha időjárási viszonyokban — különösen az árvizekben — keresendő. Az előkerült leletek egy-két lelőhely kivételével egy kis dobozkában is elférnek, értékelésük, illetve az erre való előkészítésük nem igényel komolyabb időráfordítást. A fentieken kívül leletmentést végeztem még a kompolti kastélyparkban is, ahol a kastélyépület alapjának megerősítése végett kiásott 4 m x 1,5 m-es gödörben, több mint 20 Árpád-kori sírt, ezek alatt pedig 3 bronzkori gödröt tártunk fel. Mivel a kastély É-i fala megrepedt, ezért az ÉNy-i falszakasz mentén egy mély gödröt ástak, amelybe betont kívántak önteni, hogy ez a masszív szerkezet majdan stabilizálja az épületet. E gödör kiásása közben emberi csontok kerültek elő, és ennek bejelentését követően került sor az azonnali leletmentésre. A temető egyetlen lelete egy ezüst, S-végű hajkarika volt, mely a legalsó sírban került elő. A beásott gödör mélysége miatt fontos stratigráfiai megfigyeléseket is tehettünk, és ennek révén valószínűleg hozzájárulhatunk az itteni kastély és az ennek alapjául szolgáló kolostor épületegyüttesének megbízhatóbb datálásához is. Domboróczki László A régészeti munkák ezen időszak alatt két részletben folytak. Először az új gázvezetéknek ásott 1 m széles