Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Beszámoló a MOL-termékvezetés Heves megyei nyomvonalán végzett régészeti leletmentő munkálatokról

„kutatóárokban" dolgoztunk, utána az 1998-99-es terepbejárás során ismerté vált lelőhelyen 4 m széles szelvényekben végeztünk munkát. Az általam feltárt lelőhelyek: 2. Pély-Tiszamente Tsz: A sík területből kiemelkedő ÉKDNy-i irányú nagy kiterjedésű domb K-i lejtőjén végeztünk leletmentést. A feltárt 800 m területen középső bronzkori temető 6 sírját és szarmata kori település objektumait tártuk fel. A bronzkori sírok a füzesabonyi kultúrához köthetők. A sírok raboltak voltak, kivéve a 68. objektumot, melyben zsugorított helyzetben jobb oldalra fektetett gyermek vázat temettek el. Mellékletei: bronz spirálgyöngyök, bronz tü, karperecek, gyűrűk, lábperec voltak. A nagy kiterjedésű szarmata kori telep több mint 100 objektumát tártuk fel, köztük házakat, tároló- és hulladékvermeket, kemencéket, kerítő- és egyéb funkciójú árkokat, melyekben jelentős mennyiségű kerámia és állatcsont anyagot találtunk. A feltárást folytatni fogjuk. 13. Atány-Alsó-Szárazbői dűlő: A terepbejárás során intenzívnek minősített lelőhely egy nagy kiterjedésű ÉK-DNy-i irányú dombvonulaton található. A gázvezeték nyomvonala a domb Ny-i szélén húzódik. Ez az oka annak, hogy a feltárt 900 m

2 területen csak 13 szarmata kori telepobjektum került napvilágra. Feltártunk négy szögletes és ovális ház- és műhelyrészleteket tároló hulladékgödröket. A 10. objektum, amely egy méhkas alakú verem volt, betöltésében egy É-D tájolású csontvázat bontottunk ki. A gödör jelentős számú kerámiatöredéket (besimított díszítésű hombár és fésűs hullámvonalas díszű fazéktöredékeket) tartalmazott. 23. Dormánd-Buda-hát: A lelőhely a Csörsz-árok és a Csincsai csatorna között egy meglehetősen sík területen található. A terepbejárás alkalmával nagy szakaszon elszórva kevés őskori cserepet gyűjtöttünk. A feltárás során sem régészeti jelenség, sem régészeti lelet nem került elő.