Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Királyi Júlia: Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratai

Gárdonyi keze ügyében mindig volt papír és ceruza. Még alvás közben is mindig elérhető volt számára írószerszáma, hogy soha egyetlen gondolatot se mulasszon el. Ezek a cédulák fennmaradtak. Számuk az ezret is meghaladja. Több mint száz lap nyelvészeti témájú feljegyzést tartalmaz. Néhány cédulán a megírásra váró témákat olvashatjuk, például: „A Miatyánk magyarsága", „Helyesírási badarságok", „Napilapjaink és a helyesírás". Vannak cédulák, amelyek egy-egy Gárdonyi által hibásnak vélt kifejezést tartalmaznak, például: „Vélném, hogy a kárhozat hibásan írt szó. Kározat helyett. Épp olyan, mintha határozat helyett írnánk határhozat, - kövezet helyett kövezhet, zsinórzat helyett zsinórhozat." Vagy: „Megírta az életrajzát. Megírjuk a házasságunk történetét, de nem a házasságunk rajzát. Mindig csak történetét írhatjuk meg az életünknek, de nem a rajzát." Egy másik cédulán bölcsességet fogalmaz meg Gárdonyi: „ A nemzeti lélek legnemzetibb mondásai fordíthatatlanok. Például hogyan lehetne fordítani: Oda se neki!" Az a tény, hogy ilyen jelentős mennyiségű nyelvészeti cédulát tartalmaz a hagyaték, azt bizonyítja, hogy az író folyamatosan foglalkozott nyelvészeti problémákkal. Egész életében érdeklődésének egyik központi témája volt az a tudatos és tervszerű küzdelem, amelynek a magyar nyelv gazdagságának megismertetése, a nyelv tisztogatása, védelme volt a fő célja. Folyamatos és állandó kapcsolatban állt munkaeszközével, a magyar nyelvvel. Mindig tudatosan törekedett arra, hogy müveiben felhasználja tapasztalatait. Mint életének minden területén, a nyelvészettel kapcsolatban is a folyamatos éberség jellemezte. Szándékában állt egy kifejezetten nyelvvédő könyv megjelentetése is, de erre már nem tudott sort keríteni. „Magyarul így... A halott Gárdonyi harcos riadója a korcs szavak ellen" címmel egy terjedelmes cikk napvilágot láthatott azonban fia gondozásában