Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Királyi Júlia: Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratai

az Uj Nemzedék 1938. május 8-i számában. Nézeteivel, véleményeivel sok esetben természetesen a nyelvtudomány vitába szállna. De fontos ismernünk tevékenységének ezt a részét is, hogy teljes képet kapjunk róla. Gárdonyi tervezett művei Gárdonyiról köztudott, hogy minden iratát, kéziratát megőrizte. Százakra rúg a céduláinak száma, amelyekre egy-egy gondolatát jegyezte fel. Igen sok érdekes adatot megtudhatunk ezekből az íróról. Külön tárlóba kerültek azok a cédulák, amelyek Gárdonyi tervezett műveiről tanúskodnak. Akik valamennyire is ismerik Gárdonyi novelláit, bizonyára olvasták a Hosszúhajú veszedelem című kötet írásait. Gárdonyi nem akart adósa maradni a vénkisasszonyoknak sem, tervezte az Aggleányok története című kötetet. A hagyatékban maradtak a novellafüzér egyes történetének vázlatai. „Egy szolgát felszabadít és úrrá tesz egy mágnásleány. A férfi azonban mást vesz el. Lehet óraadó, szegény jogász vagy tanító." A hagyatékban van néhány cédula, amely utal arra, hogy tervezett egy regényt Kőműves Kelemen címmel.

9 Kelemenné jellemének néhány vonását tartalmazza az egyik cédula. „Kelemenné kedves, vidám, csicsergő teremtés, merőben ellentéte az urának. Naiv, leánylelkü. Hogy az urát meglátja komoran, kedveskedik neki, a gyermeket csókoltatja vele." Ugyancsak készült Gárdonyi Vata tragédiájának megírására. Egy cédulán a következőket írja Vatáról: „Soha egy meleg szót sem olvastam róla. Meghalt, mint gonosztevő. Pedig ez az ember a maga korának Kossuthja volt."

10 Vata tragédiájának cselekményét is