Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 29-30. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1997-98)

Szecskó Károly: Az egri vár 1552-es ostroma 400. évfordulójának ünneplése 1952-ben

emlékének, és megfogadja, hogy példájukat, ha rákerül a sor, ingadozás nélkül követni fogja."

10 Az egri vándorgyűlésen kívül a Magyar Történelmi Társulat Előadói Szakosztálya szerte az országban mintegy 50 ezer főnyi hallgatóság előtt több mint ezer előadást tartott. Október 17-én a fővárosban, az Eötvös Lóránd tudományegyetem aulájában ünnepi rendezvényen idézték fel a történészek az egri vár 1552-es ostromának történetét, jelentőségét és tanulságait. A rendezvényen Mód Aladár (1908-1973), egyik akkori vezető történész elnökölt. Az előadói ülés szereplői azonosak voltak az egri vándorgyűlésével." Október 17-én katonai jellegű ünnepség keretében leplezték le a vár bejárati ókapuján Tarr István és Illés Gyula szobrászművészek bronz domborművét. Ezen a Minisztertanácsot Jánosi Ferenc népművelési miniszterhelyettes képviselte. Otta István vezérőrnagy Farkas Mihály (1904-1965) honvédelmi miniszter képviseletében jelent meg. A domborművet Mihályffy Ernő (1908-1972) népművelési miniszterhelyettes leplezte le. A domborművön a Minisztertanács nevében Jánosi Ferenc, a Honvédelmi Minisztérium nevében Otta István, a Népművelési Minisztérium nevében Mihályffy Ernő helyezett el koszorút. Az ünnepségen ott volt a hazai szovjet katonai attasé helyettese, valamint a kínai és a csehszlovák katonai attasé is.

12 A centenáriumi ünnepség utolsó napján a Dózsa Filmszínházban a Honvéd művészegyüttes lépett fel. Ezzel zárult az egy hétig tartó ünnepségsorozat.

13 Az 1952-es októberi centenáriumi megemlékezés hatással volt az 1552-es ostrommal kapcsolatos történelmi kutatásokra is. Központi „megrendelésre" készítette el Soós Imre és Szántó Imre Eger védelme 1552-ben című monográfiát, melyet 1952-ben a Müveit Nép Könyvkiadó bocsátott közre. A kéziratot a nyomdába adás előtt megvitatta a Magyar Dolgozók Pártja Előadói Irodája is. A korabeli szemléletet jól jellemzi, hogy Szántó Imre visszaemlékezése szerint a vitán Dobó István, mint főúri származású várkapitány jelentősége,