Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Beszámoló az M3 autópálya 1996. évi régészeti kutatásairól

ide őket. A korszakot a kerámia és fémanyag a H A időszakra keltezi. A késő-római-kora népvándorlás kori telepből a lapos területen csak kutak és árkok kerültek napvilágra, ezek valószínűleg öszszefügghettek, hiszen az egymáshoz téglalap alakban csatlakozó, gyakran kettős (megújított?) árokrendszereket karámként képzelhetjük el. Az e korban élt népesség településszerkezete így szépen kirajzolódik előttünk: a dombtetőn laktak és az állatok tartására szolgáló területet a sík vidéken a teleptől elkülönítve alakították ki. A faszerkezetes késő-középkori kút részleges feltárást is elvégeztük. A fabéléses gémeskút koszorúszerüen egymásra helyezett, kettévágott, bárdolt, 3 m hosszú fatörzsekből állt. 8 sor fát tudtunk kiemelni. A kútból közelebbi korhatározó leletanyag nem került elő, a famaradványok dendrokronológiai vizsgálata folyamatban van. A késő-római-kora népvándorlás kori temetőnek 10 újabb sírját tártuk fel. A D-E és E-D tájolású rablott temetőből az idén említésre méltó a 27. sír borostyángyöngyökből álló bokafüzére. A temető nem teljesen feltárt. Az ásatáson részt vettek: Gryneaus András régész, ELTE; Balogh Júlia, Bálint Mariami, Bató Szilvia, Fejes Barbara, Felföldi Szabolcs, Hanzel Balázs, Hicz János, Kolozsi Barbara és Voicsek Vanda a JATE régészhallgatói; valamint a stabil ásatási stáb tagjai: Busák Imre, Medveczki Zsolt, Kovács György és Semperger Zoltán. Váradi Adél