Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Ficsór Györgyné: A múzeumi régész-szakkör életéről röviden

Ficsór Györgyné A MÚZEUMI RÉGÉSZ-SZAKKÖR ÉLETÉRŐL RÖVIDEN Már túl a jubileumi 20. éven, 1970 óta minden év szeptemberében kezdődik a régész-szakkör, melyet a Forrás Szabadidőközpont működtet. A szakkört kezdetektől fogva Fodor László régész muzeológus irányítja. Az M3-as autópálya régészeti feltárásának megindulása óta a munkába bekapcsolódott Ficsór Györgyné is. A tanév elején 10-15 fővel indulunk, de év közben a létszám gyarapszik, mert egymásnak mesélik a látott, hallott érdekességeket. Nem kevés fejtörést okozott, hogy ezek a találkozások a kíváncsi gyerekekkel milyen témakörben legyen, hiszen a diák jelentkezéskor azt mondja: „én nagyon szeretem a régészetet". Igen ám, de nem tudja, hogy a régészet nemcsak abból áll, hogy beleásunk a földbe és máris előkerült a „kincslelet". Pontosan ez az a tudomány, melyhez rengeteg segédtudomány ismerete szükséges. A teljesség igénye nélkül néhány: embertan (antropológia), állattan (archaeo-zoológia), régészeti növénytan (archaeobotanika), történeti földrajz, csillagászat, geológia, matematika, fïzika, kémia, történettudomány, néprajz, numizmatika, felirattan (epigráfia) stb. A szakköri órák helyileg a múzeumban vannak, mert így szinte minden szakterület munkáját be tudjuk mutatni. Nagyon izgalmasak ezek a találkozások, hiszen egy számukra zárt „titokvilág" nyílik meg. Jó példa erre a restaurátor műhely „boszorkánykonyhája", ahol a cserépdarabokból egész edény lesz, a rozsdás vasdarabból fényes késpenge, vagy milyen is az a képkeretaranyozás, és azt hiszem sokáig sorolhatnám még a közös élményeket. Esetenként szellemi párbajt vívnak egymással a gyerekek, ki tud többet egy korról és annak régészeti emlékeiről. Vidámság jellemzi a csapatot és ezt egy-egy rajzos foglalkozás csak fokozza, mivel egy képzeletbeli feltárt sírt dokumentálunk (lele-