Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Gerő Győző: A török Eger építészeti és régészeti emlékei

Gerö Gyözö A TÖRÖK EGER ÉPÍTÉSZETI ÉS RÉGÉSZETI EMLÉKEI Azzal, hogy a török 1596-ban Egert elfoglalta, a város életében egy új korszak kezdődött, amelynek eredményeként az élet minden területén, ha folyamatosan is, de alapvető változások következtek be. A török uralom 91 éve alatt Eger kiszakadt az európai és keresztény kultúrkörből, amelynek helyét átvette az eddigi fejlődés folyamatát megtörő és a keleti muszlim alapokra épült új társadalmi, gazdasági és uralmi rendszer, amely az életnek szinte minden területére kihatott. A törökök ezalatt az idő alatt megteremtették a magyarországi hódoltsági területen már korábban kialakított és ott már meghonosodott életformát és környezetet, amely lényegében a balkáni török muzulmán kultúra legészakibb kisugárzását is jelentette. A török uralom kezdeti időszaka természetesen a berendezkedés korszaka volt, amelyben meg kellett teremteni az új vallási, közigazgatási és katonai intézmények működésének előfeltételeit. Ennek következtében megindult egy jelentős építő tevékenység is, amelynek eredményei a későbbiekben fontos változásokat hoztak a korábbi városkép arculatában. A kezdet kezdetén elsősorban a város korábbi épületeit veszik igénybe saját céljaikra és azokat az új rendeltetésüknek megfelelően alakítják át. így elsősorban a templomokat - vagy legalább is azok egy részét - alakítják át dzsámivá. Rendszerint az elfoglalt város főtemplomát alakítják át elsőként dzsámivá, elnevezve azt az elfoglaló szultánról, hogy ebben tartsák a hálaadó imát a győzelemért. Az ilyen dzsámi „Győzelmi dzsámi", azaz Fetih, vagy bosnyákosan Fethije dzsámi néven is említik, illetve nevezik. így lett a Hatvani kapu közelében lévő Szent Mihály templomból III. Mohamed szultán dzsámija, vagy mási nevén Fethije dzsámi, amint az Evlia Cselebi írja, aki megemlíti, hogy az korábban templom volt.