Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Gerő Győző: A török Eger építészeti és régészeti emlékei

Eger elfoglalása igen jelentős tényező volt a török számára, olyannyira, hogy ennek hatására Buda várának egyetlen keresztény templomát a Mária Magdolna templomot - amelyet a katolikusok és lutheránusok közösen használtak eddig -, azt a győzelem emlékére Fethije dzsámi néven 1596-ban dzsámivá alakították át. Sajnos azonban nem mindig lehet tudni, hogy valamely török célt szolgáló és nevet viselő épület, vagy építmény ténylegesen alapjaiban is török létesítmény, avagy az netán egy korábbi középkori épületből lett átalakítva. Az írott források, valamint a helyszínrajzok és városképi ábrázolások erre vonatkozóan csak igen ritkán adnak hiteles és egyértelmű tájékoztatást. Mint minden nagyobb török városban, úgy Egerben is megtaláljuk - természetesen ma már csak a források nyomán - azokat a középületeket, amelyek egy török város mindennapi életéhez hozzátartoztak. Ilyenek voltak elsősorban a dzsámik és mecsetek, a fürdők, a mekteb - az elemi iskola -, a medresze - főiskola, a különböző dervisrendek kolostorai - tekke, zavie, hane - a kereskedelmi élet számára létesített épületek, mint a fedett árucsarnok bedesz-tán, arasta - a hanok és a boltok sokasága. Ide sorolhatjuk a katonai célú - elsősorban védelmi jellegű - építkezéseket is. A 91 éves török uralom alatt tulajdonképpen végül is egy többé-kevésbé folyamatos építő tevékenységgel számolhatunk, amely részben átalakítást és állandó javító, karbantartó munkát jelentett, részben pedig új építkezéseket. A vár elfoglalását követően elsősorban a várfalak pusztult részeit igyekeztek kijavítani és annak biztonságát újabb védművekkel megerősíteni. A gótikus püspöki palotát a pasák rezidenciájává alakítják át, a várban lévő nagy templomot pedig hadi szertárnak rendezik be. Feltételezhető, hogy az Evlia Cselebi által említett „a pasa kis dzsámija" - amely ott járta idején élelmiszerraktár volt eredetileg ugyancsak korábban templom lehetett. Evlia Cselebi a városban hét dzsámit említ és meg is nevezi azokat. Itt volt a már említett Fethije dzsámi, a Kászim pasa, a Szálih efendi és az Alajbég dzsámi, valamint a Széles utcai Ked-