Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

Dunán, mely ek vámjövedelme az egri katonaságot illette meg. A bajai kikötővel szemben, a Duna nyugati partján a hasonlóan török kézben lévő Báta kikötője működött. A bajai úgynevezett „belső vár kettős palánkkerítésü, négyszögű, szépen rendezett erődítmény" volt, hol a katolikus templomból mecsetté alakított épület mellett „vékony minaret" magasodott. A vár kis, úgynevezett ,gyalogkapu '-ja mellett kelet, azaz a DunaTisza köze felé nyílott a „nagy kapu*. Evlia 1664-ben Baja várában 80 igazhitű harcost talált. A vár melletti úgynevezett •„ külváros"-t is piánképítésű „tömésfar vette körül, hol 300 ház, mecset, kolostor, elemi iskola, fogadó, fürdő és 150 bolt települt. A talaj vizenyős, mocsaras volta miatt az utcák deszkaborításúak voltak. A bajai török vár fallal megerősített dunai kikötőjének „révkapu"-ja nyugat felé, azaz a nagy folyamra szolgáit. A délkeleti kapu pedig a Zombor felé vivő útra nyílott. A kikötőben vámfelügyelő teljesített szolgálatot. Evlia külön kihangsúlyozta, hogy a kikötő lakosai gazdagok voltak. A törökök bajai vára az egri vilajeten belül a szegedi szandzsákhoz tartozott. Jelentőségét az is bizonyítani látszik, hogy építési agája, is volt, nyilván a vizenyős talajon könnyen pusztuló palánkfalazatnak folyamatos, jó karbantartására. Evlia Cselebi a kikötőhöz közel emelkedő dombon egy minaretet is talált, mely talán egy elpusztult katolikus templom tornyából nyert átalakítást. Baja 1686. őszén szabadult fel az oszmán uralom alól, amikor Bádeni Lajos seregével Szegedről kiindulva keresztezte az Alföldet, s Bajához ért, ahol azután átkelt a Dunán, hogy csatlakozzon Lotharingiai Károly herceg főseregéhez. E térségben ezt követően, 1687-ben is német katonai táborok állottak; s egy 1687. szeptember 15-én, az erdélyi fejedelemhez intézett levélből kitűnik; Zombornál - Bács és Baja között - a törökök megverték a németeket. „A többi Bajánál volt, azokkal is meglett a harc" - írták. Csorba Csaba szerint a bajai vár minden bizonnyal a XVIL és XVIII. század fordulóján pusztult el. Már 1930-ban elkezdték kutatni a bajai török vár helyét A Független Magyarság augusztus 30-r. szeptember 2-i és 13-i szá