Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

mában közölt cikk szerint a városnak több részén török eredetűnek vélt alapfalakat, sőt a polgári iskolában gyanították megtalálni „a török vár fészké"-\ - 1954-ben a Bács-Kiskun megyei Népújság február 10-i száma Baján egy sor földalatti járatot, alagutat említ és ír le, melyeket török eredetűnek mondtak Ekkor a török várat a tanácsháza, azaz a régi Grassalkovich-kastély és az általános iskola által határolt területen határozták meg. Zaloiay Elemér egy gyárépület tornyának részleteiben gyanította a bajai török várat — 1959-60-ban végzett szakszerű régészeti ásatás sem tisztázta e kérdést. Ekkor a ferencrendi kolostor kertje került vizsgálat alá, hol a vár északi falát gyanították. Kőhegyi Mihálynak, a bajai múzeum régészének részemre levélben adott szakvéleménye szerint ma sem tisztázott a török vár helye. (BÁCS) MADARAS Egyetlen defter-adat utal arra, hogy itt - Baja és Szabadka között, Bácsalmástól délnyugatra 9 km-nyire - a töröknek valaminő kis erődített állása volt. Eszerint 1628-29-ben itt 88 főből álló helyőrség állomásozott. Egy XIX. századi feljegyzés szerint akkor ott egy „várkastély '-t említenek, mely talán a török erődített helynek megfelelően állott.(?)