Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

Mindenképpen megemlítést kíván, hogy az 1845-ös Görög Demeter-féle térkép „romok'Wt jelöl Tömörkényen; de hogy az mire: várra, avagy templomra vonatkozik-e, nem tudjuk. Gecse szerint a Romer-hagyaték XVI. csomagjában van erre vonatkozó adat, de ott ma már ilyen nem található. KALOCSA Kalocsa a Duna keleti mellékén, a XVI-XVII. században a folyam partjától igen széles vizenyős térséggel elválasztott település volt. Kalocsán I. István király 100l-ben Aszúikkal az élén püspökséget alapított; majd amikor Sebestyén esztergomi érsek megvakult, Asztrik töltötte be a magyar egyházfői dignizást. 1005-ben pedig miután Sebestyén szeme meggyógyult, Asztrik palliummal visszatért Kalocsára, melyet ekkor az uralkodó érseki rangra emelt. I. László király pedig egyesítette a bácsi érsekséggel. Kalocsa város településének alaprajza a Kígyós és a. CsillásPálé, illetve a Vajas vize közötti hosszan elnyúlt szigeten ezer éven át alapjában változatlan maradt(\). A tatáijárás után Kalocsa északnyugati felső részén az egyházfő „várkastély''-t építtetett, melyet azután megközelítően négyzetes alaprajzú várfallal vétetett körül, kialakítva ezzel a kalocsai érseki várat. Az erődöt a város felől vizesárok védte, s a vár kapuja felvonóhíddal volt biztosítva. A várost őrtornyokkal ellátott „erős fal" övezte, melyen egyetlen kapu nyílott. Biztosításként a falakat ínég sánccal is körülvették. A kalocsai érseki vár első vámagya 1387-ből ismeretes, István mester személyében. Az 1400-as években Kalocsán külön-külön kapitánya volt a városnak és az érseknek. 1494-ben(?) Mecsey István volt a kalocsai érseki vár castellanusa; - 1495-ben „castellanus Colocensis"-Vó\ szól az érsek egy levele. A kalocsai érsek meglehetősen kiterjedt védelmi rendszerrel rendelkezett Dél-Magyarországon. Övé volt Barich és Rednek vára, s várnagyai alá rendeli fegyvereseivel a XVI. század utolsó éveiben védelmezte a török