Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

1597-ben Csongrád vármegye alispánja jelentette: „A tatárok Szent György napban (április 24.) feljövének és rablásokért az szegénység megfutamodók, az egész föld elpnsztula, kit levágattak, kit elvivének az szegénységbe... " A XVI. századi eleddig publikált török defterek zsoldjegyzékeiben Szer nem szerepel, tehát nem ismeretes, hogy minő létszámú török őrség állomásozott a szeri kolostor-, illetve templomerődben. Bár a szeri török erődítmény az egri pasalik felállítása, megszervezése után már elvesztette jelentőségét, de mint az egri vilajet területén állott korábbi templom-, illetve kolostorerőd ismertetését szükségesnek tartottuk. TÖMÖRKÉNY Tömörkényen ~ Temerkényen, Csongrád és Szeged várai között az Alföldön, Csongrádtól légvonalban délnyugatra kb. 17, a Tiszától pedig nyugatra csak 10 km-nyire a törököknek egy kicsiny erődítménye állott. Kelecsényi László Gyula várából 1561. október 2-án azt jelentette Nádasdy Tamás nádornak, hogy „az terek fel gyile és ím két kastélt csinálának, egyiket Temerként, az immár kész, másikat Csongrádon. " A hónap végén arról panaszolkodik az éber szemű gyulai várkapitány, hogy a Tisza miatt a „két kastél"-hoz nem férhet hozzá, s ebben sem Egerből, sem Kassáról nem kapott segítséget. A tömörkényi török palánkvár megépítését annak katonasággal való benépesítése követte. Az 1565. évi defter szerint akkor ott 87 katona állt fegyverben. Tömörkény falu egyébként a szegedi szandzsákban a szegedi nahiéhez tartozott. A kutatás jelenlegi állása szerint nem tudható, hogy csupán egy rövidebb ideig fennállott török párkányról van-e szó, vagy pedig ez ideig több, illetve későbbi levéltári adatokkal nem rendelkezünk róla.