Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

A későközépkori falu körülölelte a templom és a kolostor kőés téglaépületeit. Az ásatás során a templomtól keletre, a Tisza egykori magas partvonalán húzódó településnyomokra derült fény. Sőt itt egy 11,5x7,6 méter méretű Árpád-kori templom maradványai került elő. Szert a középkorban a Buda-Szeged-Balkán között húzódott „királyi út" érintette, s ez nem elhanyagolható jelentőséget adott számára. A török pasazáde az 1526. évi nagy hadjárat során „Si>"-t jelentősebb városként említi, melyet a hódító hadak Zentával, Kecskeméttel, Félegyházával egyetemben felégettek és behódoltattak. A korai középkorban Szer csak mint falu („villa") szerepel, de 1.576 ban már mint mezővárost említik. 1550-ben a városlődi prior Nádasdy Tamás nádorhoz intézett leveléből tudjuk, hogy a török megszállta e térséget. „Azt mondják, hogy a török Szegedtől 3 mérföldnyire eső, egykor híres kéttornyú monostor romjaiból, melynek neve Szer, egy erősséget építtetett " Horváth Ferenc, aki Szer mezőváros történetét feldolgozta, Feltételezi, hogy az 1567. utáni térképen toronnyal és zászlóval jelölt kisebb török erősségek között Szer is elsősorban mint helyőrség szerepelt. 1553-ban a településen 96 házat vettek számba, de lakosai ekkor már a törökök elől elfutottak. Trogmayer szerint a törökök erőddé alakították át az ekkor feltehetően egy ideje már elhagyott s pusztulófélben talált építményt. A törökök kialakította erődítményt, azaz a kolostor-, illetve templomerődöt övező mély és meredek falú, V—keresztmetszetű, sáncárkára is rátaláltak a régészeti ásatás során. Lehetséges, hogy ennek a török kori erődítménynek az északi falát maga a templom akkor még álló tömbje jelentette. Tudjuk, a templom tornyát csak a XIX. században döntötték le, s méteres falai biztos védelmet nyújthattak a portyázó magyar csapatok hirtelen rajtaütései ellen. Az első török megszállást átvészelő alföldi falvak az 1.596. évi, Eger ellen III. Mohamed szultán vezette hadjárattal kapcsolatos martalócok portyázásának estek áldozatul. Vass Előd turkológus történész nekem adott szóbeli tájékoztatása ezzel megegyezik, mely szerint 1595-96-ban a szeri török erődítmény megszűnt.