Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)
Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)
A balaszentmiklósi párkánynak - ahogy többször a török defterek a XVI. század második felében nevezik - számottevő hadászati jelentőségét a kulcsfontosságú szolnoki vár keleti elővár volta mellett jól és viszonylag könnyen védhető volta adta. Szolnok várával való szoros kapcsolatát kifejezően tükrözi a budai török számadáskönyv egy 1559. évi bejegyzése: a „Szolnok várához tartozó palánk." 162 A palánkváj' a mezőváros nyugati szélén, a Tinóka folyása déli partján állott, s vele szemben lévő oldalon, észak-északnyugat felől széles kiterjedésben erősen vizenyős, mocsaras, vízállásos (Fehér tó, Nagy fenek, Nagy morotva) térség tette megközelíthetetlenné. 163 Verancsics püspök 1559. január 29-én Eger várából, a térség katonai helyzetét ismertető levelében helyes meglátással, az Eger köré vont török végvárvonal (Szécsény-Fülek- Salgó-BujákCső-Szanda-Hatvan-Szolnok) déli szárnya katonai bázisaként a balaszentmiklósi erődítményt említette. 164 A szentmiklósi török párkány helyének meglehetősen pontos meghatározása lehetségessé vált. Egy 1813. évi egyházi feljegyzés szerint abban az időben a katolikus templom és a plébánia telkén sánc és árok nyomai voltak megfigyelhetők, melyeket még 1858ban Balássy Ferenc plébános-történész is látott. 165 Tóth Sándor az 1940-es években is ároknyomokat írt le a településen, s annak alapján vázolta fel a hajdani palánkvár vizesárkának nyomvonalát. 166 A mezőváros nyugati szélén, a tó mellett, a malom sarkánál indult valószínűleg a vár vizesárka, majd a mai A latkai útnak megfelelően húzódott a László király (korábban Szent Imre herceg) és a Kossuth Lajos utcák telkei közötti udvarokon át. így érte el a MezŐ Imre utat s annak északkeleti végében, a Hunyadi téren és a Kossuth Lajos utcán át futhatott, ahol közel 90 fokos kanyarulattal észak felé tért. Az árok folytatására Tóth Sándor a Rózsa Ferenc (Pánthy) tér „alatt" talált rá. E szakaszon fekszik a plébánia fundusa, ahol nemcsak 1813-ban és 1856-ban figyeltek fel a palánkvár vizesárka nyomaira, de az 1982-es régészeti ásatás is itt talált rá a török palánkfal maradványaira. A török párkány északi fala bizonyára a Batthyány utca, illetve telkein át érte el a fentebb említett kiindulási pontot. 167 Ha e leírt nyomvonalat Törökszentmiklós 1845., vagy éppen 1965. évi térképére vetítjük, zömében egy szabálytalan ötszögletű, körülhatárolt terület tárul elibénk, melynek nem csupán alakja, de
