Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

oldalfalai hosszának hozzávetőleges aránya is viszonylag megegyezik Georg Houfnagel 1595-ös vedutájával. A német mester látképén a palánkvár négy szögletén l-l körbástya, az ötödiken pedig egy nagyobb méretű óolasz bástya látható. A leghosszabb falszakasz közepét pedig egy nagyobb méretű rondella biztosította.

168 (14. ábra) 1982-ben a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, Kovács Györgyi a Rózsa Ferenc téren a plébánia kertjében 8-10 m hosszan végzett ásatás során rátalált a vár palánkfalának maradványaira. Két-két méterenként előkerültek a földbe állított vastag cölöpök maradványai, s a töltésfal anyagát agyagba döngölt és habarcsba ágyazott tégla képezte. A várat övező vizesároknak mintegy 7 m hosszú szakaszára is fény derült. A vár területén 4 hódoltságkori, kitapasztott falú gabonásverem maradványaira talált rá a régésznő, török szórványleletekkel egyetemben. Az ásatás során a vár területén a templomtól nyugatra, kb. 120 m vastagságban épülettörmelék került megfigyelésre.

169 A törökök balaszentmiklósi palánkváruk jó karbantartására is nagy gondot fordítottak. Az Egerben tartózkodott Veráncsics püspök egy 1559. márciusi leveléből tudjuk, hogy annak reparálására készültek.

170 Ortelius Redivivus 1665. évi kiadásában az 1595-ös hadiesemények leírása szerint, amikor Miksa főherceg Tiszacsegénél seregével átkelt a Tiszántúlra és Szolnok ellen vonult, s az egyetlen járható debreceni úton haladtában útbaejtette a balaszentmiklósi palánkvárat („Castell"), melyet kettős mély árok és kettős palánk („... mit ... einem doppelten ausgeschmittenen Zaum") övezett. A vár közepén egy „nagy kerek torony" emelkedett a magasba.

171 Ez utóbbi bizonyára a mohamedán mecset mellett állott minaret volt, vagy talán egy korábbi templomtorony, esetleg egy középkori lakótorony. Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetek az 1559. évi királyi adománylevélre, mely Balaszentmiklósi két fél részből állónak említi: a településből és a várból.(!) E térség történeti, vízrajzi viszonyainak ismerete alapján állíthatjuk, hogy a balaszentmiklósi török palánk\>ár a Kis Tinóka folyása, illetve az azt kisérő víz elárasztotta térségnek egy valamelyesen kiemelkedő hátas partján, s egyik oldala a víz partja közelében állott.

111 Ezt látszik bizonyítani, hogy az elpusztult erődítmény centrumának megfelelően plébániatemplom, illetve a Ró-