Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

ban, hogy a Habsburg hadvezetés intenzíven foglalkozott a szolnoki vár megerősített formában való fenntartásával.

157 Az erődítmény durva körvonalaiban még 1880-as években is felismerhetők voltak.

158 Az egykori vár helyére települt városrész mind a mai napig megőrizte a „vár" nevet. BALASZENTMIKLÓS (Ma: Törökszentmiklós) Balaszentmiklós vára a törökkel kapcsolatban az 1552. évi Eger ellen viselt hadjárat során merült fel. Istvánffy Miklós írta Szolnok elfoglalásával kapcsolatban: Ali budai pasa Ahmed nagyvezér pasa főseregének megérkezéséig „megszállta", azaz körülzárolta csapataival Szolnokot, és a „megszállottakat rémíteni akarta, s tőlük az eleséget és a közlekedést elzárni."

159 Ennek nyomán terjedt el azután az a nézet, hogy a szolnoki vár 1552-es ostroma kapcsán építették meg a törökök Balaszentmiklóson palánkvárukat.

160 Bár ez nem állja meg a helyét, de az bizonyos, hogy Gyula várának 1566-ban való elfoglalásáig a balaszentmiklósi castellum volt az egyetlen török erődítmény a Tiszántúlon. Okleveles adat tanúsítja, hogy Balaszentmiklóson már 1552. előtt is állt egy castellum; - ugyanis 1559-ben Habsburg Ferdinánd Zay Ferencnek, Liszty Lászlónak és Viczmándy Mátyásnak egy sor birtok mellett Balaszentmiklós felével nemcsak a másik felét jelentő balaszentmiklósi castellumot adományozta, hanem még „de iure et ab antquo" a castellumhoz tartozó („petinentias") Szenttamás, Nagy- és Kispó, Tenyő és Alcsi közeli falvakat is.

161 Ez tehát azt jelenti, hogy a XVI. század közepén - nyilvánvalóan már korábban is, talán már a középkorban is(?) - Balaszentmiklós két részből állt: az oppidumból (mezővárosból) és a castellumból, melyhez ,,jog szerint és régtől fogva" a fenti 5 falu tartozott. Kétségtelen tehát, hogy Balaszentmiklóson már annak török kézre kerülte előtt volt valamiféle erődített hely („castellum"), melyet azután a hódítók gyakorlatuk és igényeik szerint s szükségletnek megfelelően számottevő palánkvárra építettek át. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mindeddig nem merült fel semminemű levéltári, avagy régészeti adat, mely erre a török előtti vár, erődített hely jellegére tájékoztatással szolgálna.