Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

Török kézben is a szolnoki tiszai rév, illetve híd kimagasló szerepet töltött be. Mivel Szolnok várának 1552. évi ostroma során ez a híd igen súlyosan károsodott, 1562 májusában Egerbe érkezett kémjelentésekből tudjuk, hogy a budai pasa Szolnoknál hidat kezdett építeni.

150 Ennek alapján méltán írhatta az egri várban tartózkodó Verancsics Antal püspök, hogy a török „onnan rohanhasson át a Tiszántúlra, amikor akar."

151 Valóban a szolnoki Tisza-hídon át út nyílt a török csapatoknak Debrecen, Szabolcs és Szatmár vármegyék, sőt Gyula vára felé való portyázásokra, kisebb-nagyobb támadásokra. Természetszerűen a hódítók gazdaságilag is kihasználták a szolnoki vár mellett épített Tisza-híd biztosította gazdasági lehetőséget. A budai pasa 1667-ben elrendelte, hogy a tiszántúli helységekből a kereskedők és a „tusir emberek" - azaz a szarvasmarhákat a nyugati piacokra hajtó tőszérek - kizárólag csakis a szolnoki hídon kelhetnek át, s nem más réven, avagy hídon Buda felé, netalán Egerbe. Azokra pedig, akik másutt, például a tokaji, vagy netalán a polgári révet használnák, karóbahúzást és állataik elkobzását helyezte kilátásba.

152 Szolnok török vára helyőrségének létszámára a közreadott zsoldjegyzékek alapján csak a XVI. század mások felére vonatkozóan vannak adataink:

153 A budai török számadáskönyv 1560. évi bejegyzéséből tudjuk, hogy meglehetősen sok martalóc szolgált a várban.

154 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1620-ban úgy tudta, hogy a szolnoki várban 500-500 török lovas és gyalogos szolgált.

155 Evlia Cselebit viszont 1664. évi szolnoki tartózkodása során úgy tájékoztatták, hogy a vár fegyveres erejét 500 fő képezte, de háború idején az 3000 harcosra volt emelhető.

156 A hódoltság alól felszabadított vár sorsa a lassú, de biztos pusztulás volt, melyhez a Tisza és a Zagyva gyakori, súlyos áradásai jelentős mértékben hozzájárultak. Az igazsághoz tartozik azon1552-53-ban 1556-57-ben 1561-62-ben 1565-66-ban 1568-69-ben 925 fő 528 fő 388 fő 310 fő 355 fő