Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

1559. január 20-án Verancsics Antal egri püspök Eger várából arról értesítette Habsburg Miksát, hogy a budai pasa Jászberényben castellumot kíván emelni - ezért vizsgálatot rendelt el ez ügyben," de sajnos nem ismeretes annak eredménye. Nem minden ok nélkül aggodalmaskodtak az egri várban Verancsicsék, hiszen a püspök joggal írhatta 1559. január 29-én, hogy Eger körül van véve török katonai bázisokkai Szolnokon, Balaszentmiklóson, Hatvanban, Csőn, Szandán, Bujákon, Saigon, Szécsényben.

100 A nagy jász város végülis 1559. októberében ténylegesen török kézre került. Verancsicstól tudjuk: kémeik vitték meg Egerbe a hírét annak, hogy a törökök elfoglalták és megszállták a ferencrendiek kolostorának harangtornyát. Sőt azt is sikerült kiszimatolniuk, hogy a hatvani szandzsákbég castellumot kíván a szerzetesek monostorában berendezni, sőt a palánk építéséhez szükséges faanyagot több helyen már össze is hordatta.

101 December 2-án a püspök Eger várából „excursiók"-kal határozta el háborgatni a veszélyesnek ígérkező jászberényi török mozgolódást.

102 A jászberényi hír hallatára Eger várában úgy döntöttek, hogy lerombolják a ferencrendi kolostor melletti temetőt és nagy kiterjedésű kertet kerítő kőfalat, nehogy számottevő szerepet kaphasson az ellenség által szándékolt erődítmény kialakításánál, ezt azonban az uralkodó szigorúan megtiltotta Verancsicsnak, mivel abban az életben volt fegyverszünet megsértését látta. A ferencrendi kolostor fennmaradt feljegyzése szerint 1566ban építették meg a törökök ott erődítményüket.

107. Egy török oklevél 1567-68-ból említi a jászberényi várat.

104 Nyilvánvaló, hogy a helybenlakó szerzetesek egykorú feljegyzését el kell fogadnunk a palánkvár megépítése kezdetének, mivel a munka tovább folyt, ezt hitelesíti a budai defterdárnak 1568. április 30-án írt levele egy magyar kereskedő panaszára, mely szerint tőle „mióta Jászberényben „parkan" épül", áruja után ott is adót követelnek. Ezt a budai defterdár a jászberényi törököknek megtiltotta.

105 Istvánffy Miklós úgy tudta, hogy Musztafa budai pasa -aki 1566-tól 1578-ig viselte beglerbégi tisztét - építtette meg Berényben a castellumot.

106 Fodor Ferenc szerint azonban csak 1583-ban állították fel a törökök a berényi kolostorerődöt és palánkvárat.

107 Fodor minden bizonnyal azon az alapon foglalt tévesen állást, hogy 1584-ből ismeretes a berényi castellum parancsnoka, s 1589-ből és 1593-ból pedig már kádiról is hírt adnak a török források.

108