Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

Szántó Konrád azon a véleményen van - s ezzel egyetérthetünk-, miszerint 1570 re a berényi török erődítmény teljesen elkészült, s ott a török fegyveres erő be is rendezkedett; ugyanis „a város paíánkvárának katonái' a szomszédos Borsóhalma puszta legelőin lovaikat legeltethették, s annak fejében a herényiek régi jogukon birtokolhatták Szentimre, Szentjakab és Borsóhalma pusztákat.

109 A budai török számadáskönyvben egy rendkívül figyelemre méltó adat található. Eszerint 1559. október 18-án „Jászberény szultáni hász-birtok hitetlenjeinek kötelezettségéről és a nevezett vár átalányadója'-ról számoltak el, melyet a tatai vár legénységének étkezésére küldtek.

110 Ezek szerint tehát nemcsak a fentebb idézett 1549. évi Dobó-levél, de immár a budai török számadáskönyv is egyértelműen és vitathatatlanul utal arra, hogy Berényben már a castelíum megépítése előtt létezett ott valamiféle kisebb török erődített hely, melyet a budai defterdár már „vár"-ként említ. Ezt utóbbi 1559. október I8-i adat egybeesik azzal a ténnyel, hogv ugyanezen hónap során foglalták el a hódítók katonailag Jászbe rényt. Ez a három adat (1549., 1559., 1567-58.) arra enged következtetni, hogy a törökök Jászberényben a palánkvárat, melynek magját a ferencrendiek kolostora és temploma képezte, folyamatosan kiterjesztették a mellettük elterülő nagy kiterjedésű és kőkerítéssel övezett kolostorkertre és a temetőre. A törökök ezzel 1566ban létrehozták a Hatvan-Jászberény-Szolnok-Balaszertmiklós-Gyula vonalán húzódó végváriáncolatukat. Ne feledjük el, hogy 1566-ban foglalták el a törökök Gyula várát.(!) A hódítók jászberényi erődítményüket „Dzsánfeáá"-x\d

r azaz lelket mentőnek, lelket áldozónak nevezték el.

111 (9. ábra) A berényi török erődítmény meglehetősen pontos topográf zálása Mikovinyi Sámuelnek a XVIII. század első évtizedeiben (talán 1735-ben?) és Bedekovich Lőrincnek, a Jászság mérnökének 1791-ben készült térképe alapján lehetséges.

112 Eszerint Í? Dzsánfeda a Zagyva és a Csincsa vize közötti zugban állott, s központját a ferencrendiek templom és kolostora képezte, de a palánkon belülre került a velük szomszédos temető és a nagy kiterjedésű kolostorkert, s előtte kb. 55-60 m-nyire mintegy 350 m hosszúságban, három szögletén egy-egy: körbástyával megerősítetten a vár palánkfala húzódott. Sőt ezt teljes hosszában még sánc is biztosította. E sánc és a Csincsa folyó közötti terület volt a „Jedam ",