Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

Szántó Konrád azon a véleményen van - s ezzel egyetérthe­tünk-, miszerint 1570 re a berényi török erődítmény teljesen elké­szült, s ott a török fegyveres erő be is rendezkedett; ugyanis „a vá­ros paíánkvárának katonái' a szomszédos Borsóhalma puszta lege­lőin lovaikat legeltethették, s annak fejében a herényiek régi jogu­kon birtokolhatták Szentimre, Szentjakab és Borsóhalma pusztá­kat. 109 A budai török számadáskönyvben egy rendkívül figyelemre méltó adat található. Eszerint 1559. október 18-án „Jászberény szultáni hász-birtok hitetlenjeinek kötelezettségéről és a nevezett vár átalányadója'-ról számoltak el, melyet a tatai vár legénységé­nek étkezésére küldtek. 110 Ezek szerint tehát nemcsak a fentebb idézett 1549. évi Dobó-levél, de immár a budai török számadás­könyv is egyértelműen és vitathatatlanul utal arra, hogy Berényben már a castelíum megépítése előtt létezett ott valamiféle kisebb tö­rök erődített hely, melyet a budai defterdár már „vár"-ként említ. Ezt utóbbi 1559. október I8-i adat egybeesik azzal a ténnyel, hogv ugyanezen hónap során foglalták el a hódítók katonailag Jászbe rényt. Ez a három adat (1549., 1559., 1567-58.) arra enged követ­keztetni, hogy a törökök Jászberényben a palánkvárat, melynek magját a ferencrendiek kolostora és temploma képezte, folyamato­san kiterjesztették a mellettük elterülő nagy kiterjedésű és kőkerí­téssel övezett kolostorkertre és a temetőre. A törökök ezzel 1566­ban létrehozták a Hatvan-Jászberény-Szolnok-Balaszertmik­lós-Gyula vonalán húzódó végváriáncolatukat. Ne feledjük el, hogy 1566-ban foglalták el a törökök Gyula várát.(!) A hódítók jászberényi erődítményüket „Dzsánfeáá"-x\d r az­az lelket mentőnek, lelket áldozónak nevezték el. 111 (9. ábra) A berényi török erődítmény meglehetősen pontos topográf ­zálása Mikovinyi Sámuelnek a XVIII. század első évtizedeiben (talán 1735-ben?) és Bedekovich Lőrincnek, a Jászság mérnökének 1791-ben készült térképe alapján lehetséges. 112 Eszerint Í? Dzsánfeda a Zagyva és a Csincsa vize közötti zugban állott, s köz­pontját a ferencrendiek templom és kolostora képezte, de a palán­kon belülre került a velük szomszédos temető és a nagy kiterjedésű kolostorkert, s előtte kb. 55-60 m-nyire mintegy 350 m hosszúság­ban, három szögletén egy-egy: körbástyával megerősítetten a vár palánkfala húzódott. Sőt ezt teljes hosszában még sánc is biztosí­totta. E sánc és a Csincsa folyó közötti terület volt a „Jedam ",

Next

/
Thumbnails
Contents